Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Dominkovits Péter: Adatok a Győr megyei agilisek XIX. századi történetéhez 1800–1848

ADATOK A GYŐR MEGYEI AGILISEK XIX. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ (1800—1848) A feudalizmus kései szakaszában agiliseknek azokat a nem nemes férfiakat nevezték, akik nemes nőt vettek feleségül, vagy ilyen „vegyes" házasságból származtak, és e szoros családi kötelék nyomán nemesi tulajdonnal és jogokkal is rendelkeztek. írott forrásainkban ez a kifejezés a XVI. század derekán tűnt fel, a korábbi időszak okleveleiben található „nobilis post uxorem aut matrem suam" meghatározás mellett.

1 A kései feudalizmus jogtudósai jogtudományi kézikönyveikben a „szabadosok" összefoglaló jogi kategóriában szóltak róluk, de a nemesség és az adózó nép jogviszonyaiból is elemeket magában hordozó jogállás megnyugtató, egyértelmű meghatározását nem adták. Georch Illés azt emelte ki, hogy az agilisek az úriszéktől mentesen a vármegyei törvényszék alá tartoznak, hatalmaskodás esetén mint nemeseket büntetik őket, ugyanakkor a rájuk vonatkozó perjog szabályai nem érnek fel a nemesekéivel.

2 A Kelemen Imre munkáját magyar nyelvre fordító Czövek István e társadalmi réteg adózását tárgyalva jegyezte meg: „sem a szokás, sem a princípium nem egyenlő mindenütt", van ahol a vármegyei hatóság a telek adókötelességét kimondva kiveszi őket a közadók alól, van ahol az 1741:VIII. te. értelmében személyhez kötik az adót, és az adózó néphez hasonlóan vetik adó alá őket. A korabeli magyar törvényhatóságok gyakorlata e két alaptípuson nyugodott, de a helyi jogszokások, más megyék gyakorlatának az átvétele ezt még sokoldalúan árnyalta.

3 Kövy Sándor e status más oldalára hívja fel a figyelmet, amikor a tulajdon nem állandó birtoklását hangsúlyozza, mondván: az agiliseket a nemesi birtok bírása különbözteti meg a jobbágyságtól, annak elvesztése lesüllyedésüket is okozza.

4 A társadalmukat és a jogviszonyaikat is jól ismerő tudós auktorok egymást is kiegészítő leírásaiból is kitűnik e feudális társadalmi réteg problémákkal teli jogállása, melyet a megyék — és olykor a megyéken belül az egyes községek — szokásai és gyakorlata még tovább differenciált. Dolgozatunkban a keveset kutatott agilisek Győr megyei történetéhez szeretnénk adalékokat adni. i * * * Győr vármegye tisztikara a XIX. század első felében bár nem definitív jelleggel, de meghatározta, hogy a felmerülő közadóztatás szülte konfliktusokban kiket kell agiliseknek tekinteni, és milyen kötelességek hárulnak rájuk. „Valódi" agiliseknek csak a közvetlen anyjuk vagy feleségük után nemesi birtokot bíró férfiakat tekintették, akik szükség esetén a nemességgel együtt viselték a 79