Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

215 Városi Végr. 9., 10. és 12. sz.; ő 1602 és 1605 között viselte e tisztséget (Győr megye közig. ..., 33. o.) 216 GYKHL Végr. 1. köt. 242. o., ill. GYKHL Végr. 2. köt. 53. o.; 1626-tól 1637-ig volt ő alispán (Győr megye közig. ..., 33. o.) 217 GYKHL Végr. 1. köt. 221. o.; ő 1626 januárjától júliusáig volt hivatalban (Győr megye közig. ..., 33. o.) 218 Név szerinti felsorolásukat ld. Szávay Gy., Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. (Győr, 1896.), 260. o. 219 GYKHL Végr. 1. köt. 67. o. 220 Uo. 161. o., ül. GYKHL Végr. 2. köt. 53. o. 221 Baiuß Mihályt 1629. szept. 5-én és dec. 6-án említik, Angaranot 1628. szept. 24-én és 1629. okt. 17-én (GYKHL Végr. 2. köt. 16. és 14. o., ül. 8. és 53. o.) 222 GYKHL Végr. 1. köt. 60. o. 223 Uo. 205. o., ül. GYKHL Végr. 2. köt. 36. o. 224 GYKHL Végr. 1. köt. 161. és 38. o. 225 Uo. 62., 72. és 194. o. 226 Uo. 133. o. 227 Pataky L. i. m. 32. o.; az említett rektor magát „rector scholae ortho doxae"-nak mondja (uo.) ; a seregiskoláról ld. még Bedy V., Adatok Győr város ..., 52. o. 228 GYKHL Végr. 1. köt. 143. o. 229 Bedy V., A győri székeskáptalan története, 210—213. o. 230 GYKHL Végr. 1. köt. 45. o. 231 Uo. 79. o. 232 GYKHL Fasc. 296. N. 28827.; Grecz alatt valószínűleg Graz értendő. 233 GYKHL Végr. 1. köt. 168. o. 234 Városi Végr. 33. sz. 235 GYKHL Végr. 1. köt. 196. o.; „Libros meos Executores lego". 236 GYKHL Végr. 1. köt. 16. o. 237 GYKHL Fasc. 296. N. 28828. 238 A Régi Magyarországi Nyomtatványok (RMNY) eddig megjelent 2 kötete (első kötet: 1473—1600. Bp. 1971.; második kötet: 1601—1635. Bp. 1983.) nem említi; az említett 1616. évi antwerpeni kiadást használta Pázmány Péter is (ld. Bitskey I., Humanista erudíció és barokk világkép. Pázmány Péter prédikációi. Bp. 1979., 34. o.); Cornelius a Lapide (1567—1637) leuweni exegézisprofesszor, jezsuita szerzetes, akinek munkái a XVII. század eleji katolikus tudományosságban nagy tekintéllyel bírtak. Műveit Pázmány is szívesen forgatta: könyvtárában a holland jezsuita több műve is megtalálható volt (ld. Bitskey I. i. m. 60. és 93—95. o.) 239 E jelentős mű a testálás időpontjáig kétszer is megjelent: az első kiadása Pozsonyban 1613-ban, a második uo. 1623-ban (ld. RMNY 2. köt. 1059. és 1293. tétel) 240 RMNY 2. köt. 1352. tétel. 241 így a legismertebb két prédikációs kötete (a vasárnapokra, ül. az ünnepekre szóló prédikációk) 1631-ben jelent meg (RMNY 1509. és 1510. tétel), de többi ismert műve is 1629-ből és 1630-ból való (ld. RMNY 1421., 1467. és App. 133. sz. tételeket). 242 Az időpontot megkíséreltük az egyháztörténet felől is pontosítani. Az esztergomi egyházmegye történetével foglalkozó alapmű, Némethy L., „Series parochiarum et parochorum Archi-dioecesis Strigoniensis ab antiquissimis temporibus usque annum MDCCCXCIV ..." c. műve (Esztergom, 1894.) azonban ez időszakból egyetlen barkai plébánost sem ismer és Rozsnyón sem tud ez idő tájt hasonló nevűről (331. és 400. o.) 243 Lépes Bálint műveinek kiadását ld. RMNY 2. köt. 1079., 1093., 1119. és 1146. tételszámok alatt; a másik tételnél nem egyértelmű, hogy melyik Pázmány-műről van szó. 244 A könyvészetekben ez időszakból több ilyen nevű szerző is szerepel, ld. pl. az RMNY 1. kötetében az 576., a 2. kötetében az 1443., 1506. és az 1631/A. sz. tételeket. 245 Ez utóbbiakat így jelöli: „hortus Pastorum Markanciussal edgyütt". 246 Városi Végr. 9. sz. 247 Uo. 38. sz. 248 GYKHL Fasc. 296. N. 28814., 28817., 28820. és 28821. 249 Az első kettő a 28817., a harmadik a 28820., míg a két utóbbi a 28814. számú végrendeletnél. 250 GYKHL Végr. 1. köt. 100. o. 76