Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

is elképzelhetőnek tartjuk, de úgy érezzük, hogy jelen dolgozatban nem a beköltözés pontos körülményei az érdekesek, e helynevek pedig mindenképpen a testáló eredeti származási helyére utalnak, így e témában felhasználhatók. 73 Városi Végr. 20. sz. 74 Erről részletesebben ld. Jankó L., Győri ötvösök a 16—19. században (Győr, 1934.), 6—7. o. 75 Protocollum ab Anno 1600., 369. o. 76 Gecsényi L. Városi önkormányzat Győrött, a 17. században (In: Arrabona 22—23. köt., 1986. 99—126. o.), 124, o. 77 Villányi Sz. i. m. 167. o. 78 GYKHL Végr. 1. köt. 129. o. 79 Városi Végr. 26. sz.; a per leírását ld. Protocolli Comitatus Jauriensis Ab AU la 1607 usque An. 1620., 43—50. o. (jelzete: IV. A.y). 80 GYKHL Végr. 1. köt. 143. o. 81 Uo. 185. o. 82 GYKHL Végr. 2. köt. 16. o. 83 Feltételezésünket forrásaink tartalmi elemzése alapján tesszük. Tény, hogy a regensburgiak — kihasználva a Duna-adta jó szállítási lehetőséget — aktívan kivették részüket a távolsági kereskedelemből — erről Id. R. Schönfeld: Die Donau als Faktor der wirtschaftlichen Entwicklung Regensburgs (In: Verhandlungen des Historischen Vereins für Oberpfalz und Regensburg 116. Band. Regensburg, 1976. S. 181—193.) és uő.: Regensburg im Fernhandel des Mittelalters (uo. 113. Band. Regensburg, 1973. S. 7—48.) 84 GYKHL Végr. 1 .köt. 55. o. 85 Ezek foglalkozásukra nézve nagy többségben kereskedők, iparosok vagy katonák. 86 GYKHL Fasc. 296. N. 28819.; a bevezető szavai: „Io Galeazzo Capozzino mercante e cittadino di Giavarino". 87 GYHKL Végr. 1. köt. 163. o. 88 Városi Végr. 42. sz. 89 Ld. még 1619-bol Olaß János és 1606-ból OUaß Péter testamentumát (GYKHL Végr. 1. köt. 112—114. o. ill. Városi Végr. 18. sz.) 90 Erről ld. Gecsényi L., Győri céhek..., 162—163. o. 91 GYKHL Végr. 1. köt. 75. o. ill. GYKHL Fasc. 296. N. 28815. 92 Ld. pl. Jakustich Zeőcs Mihályné, Puinkowich Varga György, Antalich Zabo Márton, Ißakouich air Gombkoteo András, Bouich Zabo Mátyás és Wrachewich Szabó Márton végrendeletét (GYKHL Végr. 1. köt. 81—82., 138., 154—155., 161— 163. és 223—224. o. ill. GYKHL Végr. 2. köt. 3. o.) 93 Városi Végr. 33. sz. 94 GYKHL Végr. 1. köt. 24. o. 95 Városi Végr. 28. sz. 96 GYKHL Végr. 1. köt. 35., 223. és 228. o. 97 GYKHL Végr. 1. köt. 163. o. 98 Uo. 93—94. o. 99 Városi Végr. 42. sz. 100 GYKHL Végr. 1. köt. 82—83. és 110. o. 101 Uo. 110. o. 102 Uo. 65. és 69. o. ill. Villányi Sz. i. m. 144. o. 103 GYKHL Végr. 1. köt. 65. és 128. o. 104 Városi Végr. 35. sz. ül. GYKHL Végr. 1. köt. 259. o. 105 GYKHL Végr. 1. köt. 17. o. 106 Uo. 69. o. 107 Városi Végr. 27. sz. 108 GYKHL Végr. 1. köt. 68., 190., 225—226., 72., 227. és 47. o. 109 Ha testamentum nélkül haltak el, úgy teljes vagyonuk a földesúrra szállt (az ún. caducitas; vö. Werbőczy L, Magyar és Erdély Országnak törvénykönyve, III. 30.); de tény az is, hogy a középkorban az akkori házasulási szokások — a férfiak 28—31, a nők 19—21 éves korban házasodtak —, valamint az alacsony átlagéletkor miatt amúgy is nagyon magas a gyermektelen vagy egy gyermekes házasságok aránya. Erről — és ennek okairól — ld. részletesebben Granasztói Gy., Polgári családszervezet a középkorvégi Magyarországon c. tanulmányát (In: Törté72