Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól
giom w neky Vincze Jánosnak éppen, hogj az ö ßeghenj niomorult Raab felesegeti ualcza ky raita". 259 Az 1623-ban testáló Maursperger Mihály győri kereskedő egyik rendelkezése pedig így szól: „... az ver ßerintt ualo battiamnak Christoffnak, az ky Rab Teörök országban Száz forintot, az eo rabsagaboll ualo ky ßabadulasara". 200 Győri polgárok török fogságba esése egyébként ezen időszakban nem ritka dolog: Jenéi Ferenc már az 1620-as évekből is több konkrét példát említ rá tanulmányában. 261 Azt, hogy a török ittléte a győri házakon sem maradt nyom nélkül, valamint a török kiűzése utáni visszás állapotokat nyomon követhetjük Vince Balázs házának „történetében", melyet 1605-ben foglalt bele testamentumába: „Az Giőry hazamatt meliett en elößer fundamentomabol nagj sok kölciegemel feöl epetetem kireöl elegendeö bizosagimis vadnak: Annak Utanna, hogy az pogani kezbeöl isten ez helt megh sabadítota uolna, akoris nagi kölciegemel sok faratsagomal idegen nemzett kezéből nehezen ugian fizetésem altalis ualtottam megh, es annak Utanna mint egy Uionnan aquiraltam hagiom .. ,". 262 Hogy a hajdúk sem kerülték el e vidéket, azt megtudhatjuk Szabó Miklós végrendeletéből. Ő említi, hogy az előbbeni felesége marhájából ami nála volt zálogban, azt csak jókedvéből adja vissza felesége testvéreinek, mivel őnála abból semmi sem maradt, „mert ualahon mije uolt, mind Nemanall uertek feöl az haiduk es mindenekett eluittek .. ,". 263 Van néhány adatunk a város mint testület szerepére is. Bodo Mihály esetét már láthattuk, aki készpénzzé tett vagyonának kezelését a városra bízza, míg a fiai felnőnek. 264 Érdekes véletlen, hogy e vagyon egy részének sorsáról később egy másik végrendeletben találunk említést: az 1625 augusztusában testáló Ketthelli Pál — aki Bodo halála után helyettes bíró, majd az azt követő két évben megválasztott bíró volt — ugyanis többek között azt írja, hogy Bodo juhainak árából költött a város költségére 62 forintot és 50 dénárt, melyet „ex consensu senatorum virorum" a városháza épületére fordított, ami kitettszik az 1616., 1617. és 1618. évi számadásokból. 265 Meßaros Györgyné esetében szintén a város kezeli a pénzt, amíg a gyerekek felnőnek. 266 A város pénzéről találunk említést Paysjartho Pál testamentumában: „Az mint az Laistromban van Irwa, az Varos pénze megh adassék". 267 Horuat Miklós győri polgár 1603-ban kelt végrendeletében hagy a városnak egy forintot. 268 A város, mint hiteles jogi személy szerepel Horuat István 1614-ben kelt testamentumának egy ügyletében: „Konyi Gergel az kis szeöleönek az arraba adott tizenegy forintot, meg restai tizenegy forint hatra; ezt is fölualluan gazdám aßony az uaros eleöt, mingyart megadgya, mert fogadása tartja". 269 Szabó Pál tesz említést a városházáról: „Az Varos hazanall uagion kett Ako seöprwm". 270 Lipoth Margit 1599 decemberében kelt testamentumában a piac segítségével határozza meg házának fekvését: „... uagyon az piaczon Gieörött egy hazam Palffy Tamás haza mellet"; Pál deák özvegye pedig 1614-ben a temetőről tesz említést: „... hagiom ... testemet ... az feöldnek, hogy temettessek az szentegyházon kiwül a hol temettek az en Uramot, Nemethy Pal deákot". 271 Végül még két fontos adalékot kell megemlíteni. Hans Sagner özvegye 1620-ban így rendelkezik: „... az georj Ispitalban hagiom az egy paar lepedőt, meliet en temetésemre cinaltatam légien". 272 1625-ben Buday Márton 20 magyar forintot hagy a győri ispotályra. 273 E két említés azért értékes, mert a ma ismert győri ispiták későbbi alapításúak. 274 Horváth József 64
