Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól
mánya, melye^ 1625-ben tett. 160 Valószínűleg e kolostorra vonatkozik balogfalvi Siey János 25 forint összegű hagyománya is. 161 Mellettük Hans Kalbe 30 rênes forintot és Zegedi János özvegyének 20 ezüst tallért kitevő adományát említjük még külön is; ez utóbbi egy pártaövet is hagy a barátoknak, hogy kelyhet csináltassanak belőle, 162 Wrachewich Szabó Márton pedig 1628-ban elmondja, hogy Tengerj Vida hagyott nála 11 rénes forintot, mielőtt hadba vonult: ha holta történnék, úgy ezt a pénzt is a barátoknak hagyja. 163 Három testálónk nem készpénzt hagy a barátoknak: Ketthelli Pál 6 mérő gabonát, Nírő Mihály 2 mérő gabonát, Juan mester özvegye pedig egy fazék vajat. 164 Simonkouitth Katalin pedig úgy rendelkezik, hogy marháinak egyikét a férje adja el, ahogyan el tudja adni, és annak az árát adja a barátoknak. 165 A kegyes hagyományok ilyen aránya azt bizonyítja, hogy a ferences rend népszerű volt a végrendelkezők — és a győri polgárok — között. Különösen értékes adat a Patonán lakozó jobbágy, Nírő Mihály 1624-ből származó említett hagyománya, amely azt mutatja, hogy tiszteletük a város környékén is terjedőben volt. Néhány esetben más templomra is hagynak pénzt, így pl. Szabó Miklós a „szentegyház épületire" hagy 10 forintot. 166 Két vidéki adatunk is van: Horuat István szentmártoni vajda a „szentmartony varbely templom épületire" hagy 6 forintot, Bennes Mihály védenyi polgár pedig a védenyi egyháznak 10 rénes forintot. 167 Két esetben történik említés „giermek niakaban ualo oluasó"-ról: Hans Pfaffenhof er fazekas kettőt, Lucas Kossinger egyet említ belőle. 168 Ez a „Szentolvasó" ismeretét és használatát bizonyítja. E fejezet végére hagytunk két olyan testamentumot, amely különösen gazdag egyháztörténeti adalékokban. Petthes András végrendeletében — melyet 1624. március 28-án Rozsnyón keltez — nem kevesebb, mint 16 egyháztörténeti adat van. 169 Ezeknek e helyütt csak puszta felsorolására vállalkozhatunk. Rendelkezéseit sorrendben nézve: hagy a bécsi Boldogasszony öreg kongregációjának 3 német forintot; a győri Boldogasszony kongregációjára, mely a jezsuita atyáknál működik, ugyanennyit; ugyancsak 3 forintot hagy a nagyszombati jezsuitáknál működő Boldogasszony kongregációjára; Pozsonyban a ferenceseknél lévő halottak kápolnájára hagy 7 és fél német forintot, hogy lelkiüdvéért szentmiséket mutassanak ott be; hagy „Az Tornavarmegyebeli Mindenik Misés Papnak" egy magyar forintot és 80 pénzt; a szendrői ferenceseknek 5 magyar forintot; a rozsnyói jezsuitáknak 7 magyar forintot és 20 pénzt; annak az egyháznak, amelyikben el fogják temetni, 8 forintot; néhány vallással kapcsolatos könyvet a rozsnyói plébánosnak és a Győr mellett lévő Vámos falu templomának 17 °; a vámosi templomnak hagy még 4 tallért is, „melyekért iratassanak egy Boldogságos Szűznek Képét"; a győri ferenceseknek 4 tallért; a barkai templomra — amelynek ekkor plébánosa — 1 köböl búzát; a lucskai templomra — Barka szomszéd faluja — szintén 1 köböl búzát 171 ; a kassai barátoknak 8 forintot, hogy misét mondjanak a lelkiüdvéért; a haskuti licenciatusnak fél tallért 172 ; végül tanúi között szerepel Andreas Sartoris rozsnyói plébános. E nagyon értékes — az itt felsoroltakon kívül egyéb vonatkozásokban is számos értékes adatot tartalmazó — végrendelet még további alaposabb vizsgálódásokat igényel, az azonban már elmondható róla, hogy a rajta feltüntetett keletkezési dátum nem helytálló; mindenképpen néhány évvel később kellett keletkeznie. 173 Az azonban mindenképpen megállapítható, hogy e testálónk gondját viselte a rábízott egyházaknak, tisztelte a ferenceseket és Szűz Máriát, valamint gondolt lelkiüdvére, így nem túl nagy vagyonát úgy igyekezett 56
