Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

tenert, hogi az mellyk leaniomatt akarja az kett eoregbik keozzeül el tartany, tarcha ell, es az masikatt ßeöreözze Valamely iamborhoz kérem eö kgmett, hogj az en reghy Szolgalotomert Visellye gondgyatt az en Arwaimnak".

119 Ezekből, valamint a többi hasonló példából látható, hogy a testálok igyekeztek minél tekintélyesebb személyeket tutorul megszerezni és ezáltal minél nagyobb biztonságban tudni gyermekeik jövőjét. Az árvákról való gondoskodást bizonyítja az is, hogy ha a testáló felesége másállapotban volt, úgy a születendő gyermek részére is tettek hagyományt vagy más formában igyekeztek biztosítani annak jövőjét is. Négy olyan testálónk van — mint már említettük —, aki első gyermekét várja. Kívülük 7 olyan esetről tudunk, ahol éppen akkor várnak gyermeket: közülük a születendő gyermek 3 esetben a második, két esetben a harmadik, egyszer a negyedik, egyszer pedig a hatodik lesz a testáló családjában.

120 A végrendelkezők vallása, vallásossága Végrendeleteink nem tesznek említést készítőik vallásáról. Ebben valószínűleg része van a korszak vallási viszonyainak is: e korban — főleg az 1610-es évek elejétől —, Győrött nagyon erősen üldözték a protestánsokat.

121 Forrásaink alapos átvizsgálása után azt mondhatjuk, hogy testálóink döntő többsége katolikus vallású volt. Néhány esetben azonban a testamentum rendelkezései a protestáns valláshoz tartozásról árulkodnak. Teljes biztonsággal ez csak a győri vitézlő sereg lelkipásztoraként bemutatkozó Keckemety Sana Mátéról mondható ki, aki 1611 novemberében testált a házánál, Pataházán.

122 E forrásunk a győri protestáns egyházak története szempontjából két új eredményt is hoz. Egyrészt az első adat eddig Sana Máté győri működésére 1612 októberéből volt Szenei Molnár Albert naplójából — ez most majd egy évvel korábbi adat.

123 A másik: mind Villányi Szaniszló, mind Pataky László úgy tudja, hogy a protestánsok 1613-ban vesznek házat Pataházán, amikor elveszik tőlük a belvárosban lévő, egykor Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomot, melyet ekkor Prainer János főkapitány a városba visszatelepülő ferenceseknek ad.

124 E testamentumunk viszont azt bizonyítja, hogy a sereg alkalmazásában álló protestáns prédikátor már 1611-ben Pataházán lakott. Róla egyébként azt is tudjuk — ami utolsó rendeléséből nem derül ki —, hogy református vallású volt.

125 Ezenkívül 9 olyan esetünk van, ahol egy-két rendelkezés a protestánsoKkal való kapcsolatra utal. Balogh Gergely katona 1620-ban hagy a „predicator"-nak 4 forintot.

120 Az 1614-ben testáló Horuat István szentmártoni vajda hagy „praedicator komámnak" egy granat felső ruhát, említi továbbá a tápi prédikátort és jelen van testamentumtételénél a szentmártoni prédikátor, Da~ bas János is.

127 Ugyancsak katona Darnaj Miklós, aki 1630-ban végrendelkezve hagy a prédikátornak is 5 tallért, de nem nevezi meg, hogy kinek.

128 Nyro György özvegye 1629-ben említi adósai között a „Zenth Miklousj Prédikátor"-t, aki egy forinttal és ötven pénzzel tartozik neki.

129 Nem nevezi meg vallását az 1625-ben testáló Czillagh Péter győri városi polgár sem, de valószínűleg ő is protestáns volt

5 mert több ügylete van a dudari prédikátorral, a pataházi prédikátornak pedig hagy két akó bort és egy kas méhet.

130 Az 1624-ben végrendelkező Miklós János több említést tesz egyik lányáról, „Daniel praedicatorne"ról.

131 Meßaros György özvegye 1627-ben említi egyik adósságát, amelyért a pataházi prédikátor a kezes.

132 Nagj Márton 1626-ban kelt testamentumának 5 ta-