Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

tosän nem tükrözi a korszak győri statisztikai átlagát, hiszen az örökös nélküli polgárok voltak a leginkább rákényszerítve arra, hogy végrendeletet készítsenek, mert így szerzett vagyonuknak feléről maguk rendelkezhettek.

109 Mivel a vagyon felosztásának alapja annak jogi származása volt, a családokban pedig nem ritkán több házasságból származó gyermekek éltek együtt, különösen nagy jelentőségű volt annak megjelölése, hogy melyik gyermek melyik házasságból származik. így lehetőségünk van annak vizsgálatára is, hogy testálóink családjában hány házasságból származó gyermekek nevelkedtek együtt. Eszerint: — 118 testáló egy házasságból nevel gyermeket; — 19 esetben két házasságból származó gyermekek élnek együtt: ezek többségében a mostohák élnek együtt a végrendelkező családjából származókkal, néhány esetben pedig a testáló két házasságából származnak; — Palffy Sebestyén 3 első házasságából származó gyermeke mellett 2 született második feleségétől, egyet pedig mostohalányaként említ, vagyis második felesége első házasságából származhat.

110 Hasonló helyzetben van Pesti Imre deák is: ő két mostohagyermeke mellett említi első házasságából született fiát és a másodikból származó lányát;

111 — a többi gyermekes család esetében a gyermekek származása pontosabban nem állapítható meg. A végrendelkezők említést tettek utolsó rendelésükben szüléikről is, ha azok éltek még. Az átvizsgált anyagban 25 olyan testamentum található, amelyben a testáló apja, anyja, apósa vagy anyósa meg van említve. Santa ßabo János — akinek egy gyermeke van — 1614-ben kelt végrendeletében apjáról, anyjáról és anyósáról is említést tesz.

112 öccse, Santa ßabo Péter 1617-ben tett testamentumot: még ebben is szerepel mindkét szülő.

113 Számunkra talán itt legérdekesebb Pafi Kata végrendelete: ő — aki már két férjét túlélte — árvái mellé tutorul a bátyját és az anyját rendeli.

114 Vagyis e testálónk anyja túlélte lányának második férjét is! Még egy érdekes kérdésre kell kitérnünk a családdal kapcsolatban: az árván maradt gyermekek helyzetére. Mint az idézett statisztikából kiderül, a testálás időpontjában testálóink közül 52 volt özvegy. Közülük 42 hagyott hátra árvát vagy árvákat. Ezek valakit tutornak jelöltek ki árváik mellé, amint azt Pafi Kata esetében láthattuk. A tutor általában rokon személy volt. Ha erre alkalmas személyt a rokonságban nem talált a testáló, úgy a testamentumosok közül kért fel valakit, mint pl. Okos János özvegye 1608-ban.

115 Különösen érdekes Puinkowycz Varga György árváinak sorsa, akikről 3 végrendeletben is említés történik: az utolsó tutor, Varga Tamás az árvák gondviselőjéül a céhet jelölte meg.

110 Meßaros Györgyné úgy rendelkezett, hogy vagyonát tegyék pénzzé és legyen a város kezében mindaddig, míg az árvái emberkort érnek.

117 Ha a végrendelkező házastársa élt, úgy általában ő lett a tutor. Esetenként előfordul, hogy a házastárs tutorrá való kijelölése mellett más megjegyzést is találunk az árvákkal kapcsolatban. Így pl. Bodo Mihály városi bíró 1616-ban úgy rendelkezett, hogy bizonyos általa megnevezett javain kívül — melyeket felesége és gyermekei táplálására hagyott — minden vagyonát tegyék pénzzé, értéke legyen a város kezén és annak méltó kamataiból taníttassák és ruházzák a fiait, amíg azok fel nem nőnek.

118 Vagyis: bár felesége él és így közvetlenül tudja nevelni az árvákat, azok jövőjének biztosításáért igénybe veszi a város vezetőinek segítségét is. Nagyon érdekes kérés található Paysyartho Pál utolsó rendelésében: „Kérem azon vicze Ispán Uramat, Laky Gaspar uramott, az Is52