Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól
ként. 76 Az 1617. évi telekkönyvben a „Haas máskép Sibenbürger György" névváltozattal találkozunk. 77 1619-ben végrendeletét „Simberger Giorgy als Haaz" néven teszi. 78 Vagyis az ő győri gyakorlatban használatos „Szimberger" neve származási helyének német elnevezéséből rövidüléssel vált kimondhatóvá és megszokottá a győri polgárok között és annyira háttérbe szorította eredeti családnevét, hogy az csak okmányokban fordul elő. Még egy végrendelkezőnk származását tudjuk egészen biztosan: a már említett Okos János — akinek özvegye 1608-ban végrendelkezett — Enyingi Török István pápai birtokán volt jobbágy, onnan szökött Győrbe 1594-ben. 79 összefoglalva a Győrött élő magyar végrendelkezőkkel kapcsolatos adatainkat azt kell mondanunk, hogy származásuk csak azon esetekben dönthető el teljes biztonsággal, ahol családi kapcsolataikon kívül egyéb adataink is vannak. Így tudunk — a fennt említett példák alapján — 2 erdélyi, valamint egy-egy felpéci, varasdi, pápai, cseszneki, szentmártoni, kanizsai, balogfalvi, pozsonyi, szakolcai és csallóközi származású, Győrött élő testálóról. A többi személy esetében csak — néhány esetben meglehetősen bizonytalan — feltételezést tehetnénk. Ennél hasznosabbnak látjuk az adatok összesítésével a kapcsolatok jellemző földrajzi irányait meghatározni. Az előbbiekben felsorolt települések földrajzi helyzetüket tekintve 2 nagyobb csoportra oszthatók. Az egyik csoportot a Győrtől délre, délkeletre, keletre — vagyis a török pusztította területeken — fekvő községek, mezővárosok képezik. Ide sorolható pl.: Ság, Szentmárton, Mórichida, Kajár, Felpéc, Komárom, Tata, Pápa, Csesznek, Várasd és Pereszteg. E települések említése alapján valószínűnek mondhatjuk, hogy a korábban nem Győrött lakó testálóink egy része a török által elpusztított településekről — esetleg a török elől menekülve — került Győrbe. A másik nagyobb csoportot a Győrtől északra, északnyugatra, nyugatra fekvő települések alkotják. Az említettek közül ide sorolható Övár, Mosón, Bezenye, a Szigetközben Lipót, Darnó, Halászi, a Dunától északra Pozsony, Baka, Szerdahely, Tejfalu, Somorja, Űjvár, Galgóc, Vöröskő alatt Újfalu, Sárfő, Szakolca, Fuss, Balon, Hódos, Hídvég, Mád és Ete. E kapcsolatok inkább a lakosság 1594. évi menekülésének irányait mutatják és néhány évi ott-tartózkodásuk alatt alakulhattak ki, vagyis e területről inkább a volt győriek kerülhettek vissza, de valószínű, hogy ottani lakosok is kerülhettek Győrbe velük. Ki kell még térnünk röviden a Győrött élő, nem magyar végrendelkezőkre! Ezek többsége német, de pontosabb származási helyük testamentumuk alapján csak ritkán állapítható meg. Az itt lakó idegenek általában iparral vagy kereskedelemmel foglalkoztak és közülük néhányan — amint az főleg gazdasági kapcsolataikból kiderül — a katonasággal eléggé szoros kapcsolatban álltak. Az 1621-ben Győrött a saját házánál testáló Christoff Hop alias Wienner győri polgár esetében egyértelműnek tűnik a bécsi származás. 80 1625-ben Presl Mihály az atyjától Feldspurgban reá maradott javairól is említést tesz. 81 „En Stadler Anna asszony, az Giőrött lakozó Nemes es Nemzetes Opicz Jannosnak Arras es varosy embernek hituese es felesege" — mutatkozik be 1629-ben egyik testálónk, aki 3 „Regenspurg"-ban lakó testvérét is említi, tehát valószínű, hogy ő is innen származott Győrbe. 82 Elképzelhetőnek tartjuk, hogy más regensburgiak is vannak a győri németek között, ezt azonban rokoni kapcsolatokkal igazolni egyelőre nem tudjuk. 83 Egy olyan testálónk van az idegenek közül, aki pontosan megadja származását: az 1627-ben rendelkező Fischer Mária asszony, aki „Stuk Neisidl" nevű faluban született és megnevezi a bevezető sorokban atyját és anyját, valamint első és második férjét is. 84 A többi esetben a származással 49
