Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi szerepének változása a XVI. században

Teljesen azonos kép tárul elénk egyébként a 17. század végén a Habsburgbirodalom nyugati peremén fekvő Rajna-menti Freiburgban, ahol a markotányosok és katonai mészárosok adó- és vámmentes áruikkal alakítottak ki tisztességtelen versenyt a polgári lakosoknak. Az azonosság nem véletlen, miután Freiburg im Breisgau ugyanazt az erődváros típust testesítette meg a francia határ mentén, mint a nyugat-magyarországi városok a török elleni védvonalban.

46 A vidék gazdasági életében évszázadokra meghatározóvá lett győri marhavásárok és hetipiacok megerősödéséhez a meghatározó lökést végül az olasz nagykereskedők állandó idekötődése adta. Szigetvár elestét követően — mint azt az osztrák oldalról Herta Breckner kéziratos munkája, majd Rúzsás Lajos és Szakály Ferenc kutatásai az 1970-es években tisztázták — a Velence és más olasz városok felé haladó dél-dunántúli marhahajtó útvonalak török fennhatóság alá kerültek. így a korábbi években kialakult helyzetnek megfelelően kézenfekvő volt, hogy a délvidéki felvásárlók végképp a magyaróvári piacra és a győri vásárokra települtek át. 1575 októberében Christoph Winkler nedelistyei f őharmincados. az ottani posztóbehozatal jelentős csökkenésének okaira utalva jelentette, hogy a törökök rablásai miatt a marhaexport a déli utakon teljesen megszűnt, és Győr irányába helyeződött át. Az olasz kereskedők, mindenekelőtt Martinon de Riva, hatalmas tömegben vásárolják fel ott az állatokat. A harmincadbevételek Nedelistyén ennek következtében számottevően elapadtak.

47 1592-ben Lorenz Schütter magyaróvári főharmincados hasonlóképpen egyértelműen írta le a negyedszázaddal korábbi változásokat: „vor dem 66 Jahr und dem Verlust Szigeth die Venediger daselbst heroberhalb derselber Refier und um Fünfkirchen ihren Kauf gehabt

... Nach dem Verlust Szigeth haben sich die venedischen Viehverleger algenach auf Raab und in dieselb Refier begeben und daselbst anfangs überall herumb etlich Jar Ir Vieh zukhauffen angefangen."

48 A kereskedelmi utak átrendeződésének jeleként megváltozott a győri vásárok helyszíne is. Ez derül ki a győri káptalannak a Magyar Kamarához 1571ben benyújtott folyamodásából, amelyben a győri vásár jövedelmek ügyében tett panaszt. A káptalan szerint a helyi vásárok korábban a püspökség területén zajlottak, de 1566 táján a Sokorói kapu elé, a káptalan területére helyezték át őket. A bevételeket viszont továbbra is, most már illetéktelenül, a püspökség élvezte.

49 A vásár területének áthelyezése valószínűen nemcsak a várfalak kiépülésével, a vár területének rendezésével függött össze (hiszen ez korábban megtörtént), hanem a nagyobb területi igényekkel, a forgalom növekedésével is. Ebben meghatározó jelentőségű volt, hogy 1572-ben Károly főherceg engedélyezte a velencei marhakereskedők társasága (Compagnia del partido della beccaria), illetve megbízottai számára az állatvásárlás céljából Magyarországra történő utazást, és a Stájerországon át való állatexportot. Ez lehetővé tette a velenceieknek kereskedő tőkéjük teljes bevetését a nyugat-magyarországi piacokon. Tőkeerősségük következtében a korábbi árakat messze felülfizethették, ami nagy áremelkedést okozott.

50 Ebben az évtizedben tízezrekkel nőtt a környékre érkező hódoltsági szarvasmarha száma, s többségük itt talált új gazdára. 1573ban a győri harmincad bevételei a korábbi 150—200 forintról 6366,75 magyar forintra, a magyaróvári bevételek (30 365,16 mfl) 1/5 részére emelkedtek. A bergamói Nicolin Marinon de Riva 1574 harmadik negyedévében 6836,90 mfl, 1575-ben 17 084 mfl vámértékű szarvasmarhát hajtott át a győri harmincadon. Jelentékeny tételekkel szerepeltek rajta kívül a bécsi illetőségűnek mondott 31