Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

A Rómer Flóris Emlékülés (1989) előadásaiból - Csóka Gáspár: Rómer Flóris győri évei (1990)

tárgyú folyóirata. A tizenhat füzetből álló, rövid életű folyóirat a helytörténeti kutatás mindmáig nélkülözhetetlen forrása maradt. A múzeum körül végzett munkája és A Bakony c. könyv kiadása utat nyitott Rómernek a továbblépésre. Ipolyi Arnold támogatásával 1860 októberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Elhagyta Győrt és figyelmét egyre inkább történelmi emlékek felé fordította. Pár év múlva az ország első régészének számított. Teljesült ifjúkori vágya is: meghívást kapott a Tudományos Akadémia kézirattárának vezetésére. Ekkori munkássága nyomán teremtődnek meg mindazok a régészeti intézmények, amelyek ma is régészettudományunk bázisát jelentik: a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztálya, az Archeológiai Értesítő, és az egyetem régészeti tanszéké. A tanító, szerkesztő, szervező és az ország szinte minden részét átkutató Rómer ezekben az esztendőkben igazán termékeny író. Ezzel érdemelte ki, hogy 1877-ben elnyerte a nagyváradi káptalan egyik irodalmi stallumát. Itt is töretlen erővel dolgozik. Nagyváradról írja Kreusz Krizosztom főapáthoz: „Munka nélkül, mindaféle Benczés nem tudok ellenni". „... A nyugalom, tétlenség nekem a halál! Ez a Benczések egyik főbűne, hogy soha nyugodni nem tudok, és csak akkor merek enni, ha megszolgáltam." — írja egy másik levelében 1883-ban. Ennek a szakadatlan munkának a gyümölcse könyveinek, tanulmányainak sora, valamint gazdag kéziratos hagyatéka, amely ma már sok esetben forrása a művészettörténeti, régészeti vagy helytörténeti kutatásnak ... A múltszázadi Győr távozása után neheztelt Rómerre. Halálakor a Győri Közlöny csak pár sorban emlékezett meg róla. Utca ugyan ma is őrzi nevét, de szobrot csak ma leplez le a késői utókor. Méltó is ez. Hiszen míg itt élt, a várost a vidéki tudományosság egyik legjelesebb központjává tette, és innen indult útjára a magyarországi régészet megalapítója és annak máig is méltán tisztelt első mestere. Csóka Gáspár Beszédként elhangzott, 1990. június 2-án Borsos Miklós szobrászművész Rómer Flóris portréjának avatásán, Győrött, a Széchenyi téren. FELHASZNÁLT IRODALOM: Hampel J., Emlékbeszéd Rómer F. Flóris rendes tagról. (Emlékbeszéd a M. T. Akadémia tagjairól. VI. kötet. Budapest, 1891. 401—464. Börzsönyi A., Rómer Flóris Ferenc. In: A pannonhalmi Szent Benedek-rend története VI/B. Budapest, 1916. 672—709. Csóka J. L., Rómer Flóris életműve. Vigília, 1964. 211—217. Uzsoki A., A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. Arrabona 7., Győr, 1965. 5—96. Rottler F., Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Fraknói Vilmos — Egyház, műveltség, történetírás. Budapest, 1981. Gerencsér Zs., Rómer Flóris és a Bakony. In: Rómer FI., A Bakony. Hasonmás kiadás. 1990. 231—236. Bánhegyi M., Rómer meghatározó pályakezdése. A Régészeti Társulatban elhangzott előadás. Kézirat. Rómer Flóris levele Ebenhöch Ferenchez 1847. március 30. Győri Szemináriumi Könyvtár. 219