Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Lővei Pál. Adatok Győr középkori topográfiájához
JEGYZETEK 1 Az utolsó, az írott források teljes ismert adatanyagát újra értékelő összefoglalás, a korábbi szakirodalomra vonatkozó hivatkozásokkal: Gecsényi L., Győr középkori helyrajzáról (Adatok és kérdőjelek). Győri Tanulmányok 5. Győr 1983. 29—44. 2 Kozák K.—Uzsoki A., A győri székesegyház feltárása (1969). Arrabona 12 (1970) 111—159; Kozák K.—Levárdy F.—Sedlmayr J., A győri székesegyház Szentháromság- (Héderváry-) kápolnája. Arrabona 14 (1972) 99—156; Boros L., A győri székesegyház. H. n. é. n. [1986] 3 Henszlmann L, Magyarország csúcs-íves stylű műemlékei. Bp. 1880. 27—29; Kozák K., Adatok a győri Püspökvár történétéhez. Arrabona 3 (1961) 33—56; Dávid F.—Lővei P., Győr, Püspökvár. In: Marosi E.—Tóth M.—Varga L. szerk.: Művészet I. Lajos király korában 1342—1382 (kiállítási katalógus). Székesfehérvár 1982. 218—219; Dávid F.—László Cs., Győr — Püspökvár. Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 36. 1983. 102. 4 Villányi Sz., Győr vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr 1882. 11—12; Borbíró V.—Valló L, Győr városépítés-története. Bp. 1956. 59., 62—66; 26. ábra. 5 Kozák K., Győr — Káptalandomb. Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 35. 1982. 117, No. 36. 1983. 101, No. 37. 1984. 110—111. 6 Gecsényi L. 1983. i. m. 42, v. ö.: Bedy V., Győr katolikus vallásos életének múltja (Győregyházmegye múltjából V. szám). Győr 1939. 26—27. 7 Villányi i. m. 24—25; Borbíró—Valló i. m. 77; a Szent Adalbert prépostság körüli települések lokalizálása bizonytalan: Gecsényi 1983. i. m. 41. 8 Gecsényi 1983. i. m. 41—42; Legutóbb Kozák Károly felvetette, hogy a kis templom a 973-ban Passauból jött térítő püspök egyháza lenne: Kozák K., Stephan der Heilige und Pécsvárad. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Történeti Tanszékének Évkönyve. 1988. 148, 150; Abb. 2, 6. 9 Dávid F.—Koppány T., Győr, Martinovics tér 1—2. Magyar Műemlékvédelem IX. Bp. 1984. 502—503. 10 Gergelyffy András szíves szóbeli közlése. 11 Tonika P., Győr — Martinovics tér 1—2. (A Martinovics tér nevét Győr Város Tanácsa 1989-ben Apor Vilmos püspök terére változtatta). Régészeti Füzetek I. Ser. 1. No. 30. 1977. 46; Szőke, B. M.—Szőnyi, E. T.—Tomka, P., Ausgrabungen auf dem Káptalandomb in Győr. Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 8—9 (1978—79) 137—142. 12 T. Szőnyi E.—Tomka P., Győr, Martinovics tér 3. Régészeti Füzetek I. Ser. No. 32. 1979. 44—46; Szőke, B. M.—Szőnyi, E. T— Tonika, P., Sondierungsgrabung in Győr—Káptalandomb. Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 6 (1976) 107—113; Tonika, P., Erforschung der Gespanschaftsburgen im Komitat Győr-Sopron. Acta Archaeologica Akadémiáé Scientiarum Hungaricae XXVII. (1976) 402—408; Abb. 12—14; Tonika P., Régészeti adatok a győri, mosoni és soproni koraközépkori sáncvárak történetéhez. Soproni Szemle XLI (1987) 148—151; 1—2. kép. 13 A feltehetően az OMF engedélyével, de a Tudományos Osztály tudta nélkül végzett felújítás kiterjedt a belsőkre is, legalábbis e tanulmány szerzője a homlokzat éppen elkezdett újravakolásának időpontjában az emeleti utcai helyiségekben is észlelt munkálatokra utaló nyomokat. Az épület déli homlokzata ma egy helyen megtörik, a töréstől keletre az egész földszint falazata középkori; a mai, kváderrakást utánzó kokeretű bejárat két oldalán több átboltozás-töredék volt megfigyelhető, a tőle nyugatra eső tengelyben pedig félköríves záródású, széles kapubejárat nyílt — talán a 16. sz. második feléből. Az emeleten a keleti tűzfal is középkori volt, a déli homlokzat három keleti ablaka körüli falazatokkal együtt — itt a földszinti íves és kőkeretes bejáratok közötti vonalban az emeleten határozott falelválás látszott. A középkori épület mai tömege valószínűleg a 16. sz. második felében alakult ki; 14 Tóth M.—Marosi E. szerk., Árpád-kori kőfaragványok (kiállítási katalógus). Székesfehérvár 1978. 15 Villányi i. m. 29. 16 Villányi i. m. 134. <T N 17 Borbíró—Valló i. m. 59; Bedy V., A győri székesegyház története (Győregyházmegye múltjából I. szám). Győr 1936. 89—90. 18 Villányi i. m. 9—12. 20