Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
A Rómer Flóris Emlékülés (1989) előadásaiból - Rottler Ferenc: Rómer Flóris emlékezete
gyott, de a tudomány mezején való búvárkodással annál szívesebben foglalkozott, mert több szabad idővel rendelkezett, mint azelőtt." Egyházi pályafutása — világi papként — szerencsésen és Rómer számára kedvezően alakult. Miután Ipolyi Arnold felvette a besztercebányai püspökség papjai közé, előbb Jánosi (Gömör megye) címzetes apát lett, majd a következő esztendőben Lipovniczky István nagyváradi püspök felterjesztésére megkapta a nagyváradi egyik irodalmi kanonoki stallumot. Nem a magasabb jövedelem, hanem a nyugodt tudományos munka lehetősége vonzotta Nagyváradra. Nagyváradi éveiről viszonylag kevesebbet tudunk. Publikációi száma jelentősen csökkent, utazásai ritkultak. Bihari útinaplója kiadatlan maradt. Kezelte Fraknói váradi kanonoki jövedelmeit, és 1885 elejétől várta Ipolyi váradi püspöki kinevezését, amely 1886 elején következett be. Az „atyai" jóbarát — aki Rómernél nyolc évvel fiatalabb volt —, azonban 1886 decemberében váratlanul elhunyt, s Rómer betegen és öregen magára maradt Nagyváradon. Rottler Ferenc Elhangzott Győrött, 1989. május 18-án a Xántus János Múzeumban rendezett Rómer Flóris emlékülésen. JEGYZETEK Rómer Flóris életéről és munkásságáról az első írás Fraknói V. tollából származott (Rómer Flóris emlékezete, Századok 1891). A fiatalabb barát és pályatárs méltató értékelését az utódok is átvették, működéséről újabb és újabb adatokat tártak fel (Ld.: Kumlik E., Rómer Flóris élete és működése, Pozsony, 1907.; Börzsönyi A., Rómer Flóris. A Győri Szent Benedek-rendi Főgymnázium értesítője 1910—1911.; Banner J., Emlékezés Rómer Flóris születésének 150. évfordulójára, Műemlékvédelem, 1965.). A 19. század középső harmadában a magyar történettudomány gyökereiről és kibontakozásáról máig is a legteljesebb összefoglalás R. Várkonyi Ágnes monográfiája (R. Várkonyi Á., A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I— II. Bp. 1973.). Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után Salamon Ferenc, Ipolyi Arnold, Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Teleki József és mások csendben visszavonultak; mások — Horváth Mihály, Pulszky Ferenc, Szalay László — külföldre menekültek; Vasvári Pál katonaként a gyalui havasokban vesztette életét; Pesty Frigyes és Rómer Flóris börtönbe kerültek. Rómer Flóris Ipolyi Arnold-kapcsolatáról a legtöbb adatot kettőjük levelezésében találhatjuk. A levelek többsége részben a Prímási Levéltár Ipolyi Gyűjteményében, részben az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található. Ez utóbbi lelőhelyről Kőhegyi M. és Rákóczi K. publikált több levelet. (Ld.: Arrabona 1965., 1966., 1967., 1968., 1970. és 1971.). Rómer egyik kéziratban maradt munkáját — a bihari útinaplót kiadta Sz. Máthé M. (Ld.: A Déri Múzeum Évkönyve, Debrecen, 1975.). Horváth M. Pesten 1857—59-ben jelenteti meg Brüsszeli Okmánytárát; Szalay L., Magyarország története című 6 kötetes összefoglalása 1852—1859. között jelent meg; Csengery A. 1852—1858. között publikálja életműve nagy részét; Ipolyi A., Magyar Mythológiája 1854-ben jelenik meg. A Bakony előzményeihez : Szünnapi levelek E. F -i lelkész barátomhoz I— XIV. Győri Közlöny, 1859. A levél címzettje Ebenhöch Ferenc — a régi barát —, koroncói plébános volt. A Bakony c. mű születéséről részletesen szól Banner J. (Ld.: Rómer FI., A Bakony. Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1971.). Rómer Flóris az Akadémián: A Természettudományi Osztály vette fel 1860. X. 9-én levelező tagnak; 1864. I. 19-én került át a Történelmi Osztályra; rendes tag lett 1871. V. 17-én. Székfoglalóját mint levelező tag 1861. VI. 17-én olvasta fel (Magyarország földirati és terményi állapotáról a középkorban. Megjelent: Akadémiai Értesítő. A Matematikai és a Természettudomány Osztály Közlönye. 1861.). 199