Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Szita Szabolcs: Zsidó munkatáborok Győr-Sopron-Pozsony és Sopron vármegye határterületei erődítésén

kat, esetenként ólakat, padlásokat jelöltek ki számukra. Akadt pajta, ahová száztíz kényszermunkást zsúfoltak be. Utca-rendszerben papírmasé barakkokat telepítettek, földkunyhókat is építtettek a németek, ezek ugyancsak „szállásként" szolgáltak. Vérmérgezés végzett itt valamelyik nyomortanyán karácsony táján Tamássi (Wagner) Györggyel, a magyar tudományos irodalom egyik ígéretével.

29 Decemberben másfél hétig a volt 701/304. munkaszolgálatos századdal a községben tartózkodott Szerb Antal, a magyar irodalom mártírhalált szenvedett kiválósága. Fertőrákosi fogolyként végezte be fiatal életét 1945 januárjában Ranschburg Géza, Ranschburg Pálnak, az orvospszichológia egyik világnagyságának a fia. (Ranschburg professzor Budapesten bujkált az üldözés elől, és éhen halt.) Fertőrákoson teljesített hónapokig katonai szolgálatot Dobi István, aki önéletírásában a munkatábort úgy jellemezte, mint „a legkeményebb és legkegyetlenebb munkahelyet Magyarországon", ahol a parancsnokok „minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy a maguk körülményei között a rendelkezésükre álló minden szörnyű módszert és eszközt felhasználjanak ezeknek a szerencsétlen zsidóknak gyötrésére és pusztítására."

30 Az SS-legények fertőrákosi „időtöltései" közé tartozott a szálláshelyekre belövöldözés és a kényszermunkásokra való alkalmi céllövés. Hermann Sándor tanúvallomásából: „A fiatal SS-ek velünk szórakoztak. Ünnepnapokon berúgtak — ugyan sokszor józanon is megtették ezt —, és kiválasztottak maguknak egy-egy zsidót, akinek nem tetszett az orra vagy a járása, és célbalövést játszottak. Minden esetben eltalálták a célt" .... „A halottakról semmiféle feljegyzés vagy nyilvántartás nem volt. Közös sírgödörbe dobálták az embereket."

31 Kivégzés lett a sorsa a szökést kísérelő foglyoknak is. 1945 februárban a Todt-szervezet 160, az SS 240 fővel állomásozott Fertőrákoson. Ott tartózkodott a 954/1. és a 954/2. magyar munkásszázad is. Március elején létszámuk tovább nőtt, a magyar katonai alakulatok már 2150 főt jelentettek. A kényszermunkások száma megközelítőleg 1200—1400 főt tett ki.

32 Március 27-én megkezdődött Fertőrákos rendkívül erőszakos és gyors kiürítése. A munkaképtelen, további gyalogmenetre alkalmatlan foglyok életét az SS-ek kioltották. A menetoszlopok 27-én és 28-án este indultak a Fertőparton Mauthausen felé. Az állásépítés fertőrákosi áldozatainak száma négyszázra tehető. Kettőszáznegyvenen az 1946 novemberi exhumálás óta a budapesti rákoskeresztúri zsidó temetőben nyugszanak, közülük százhatvanháromnak a kiléte ismeretlen.

33 Az osztrák Cinfalvával és a magyar Ágfalvával határos Schattendorf (Somfalva) állásépítő táborába 1945 elején telepítettek magyar zsidókat, összetételük igen vegyes volt: érkeztek Komáromból, a győri internálótáborból, a soproni téglagyárakban, laktanyában összegyűjtött zsidó csoportokból, volt munkaszolgálatos századok maradványaiból. A somfalvi tábort a helyi iskola üres épületébe telepítették. A somfalvi sáncmunka január közepén vett nagyobb lendületet. A Todtszervezet felügyeletével főleg futóárkok hálózata, néhány helyen páncéloselhárító árok készült. A rongyos és hiányos öltözetű foglyok esőben és hóban, gyakran térdig érő sárban, vízben dolgoztak. Reggel fél liter keserű „feketekávét" (a reggeli ital a legtöbb táborban szőlőmagból készült), naponta 20—25 dkg kenyeret és két-három deciliter üres levest kaptak. Az ellátás itt rendszeres volt. A feszes munkatempó mellett a somfalvi kényszermunkásokkal az SA-őrség „tűrhetően" bánt. Brutalitásról, kivégzésekről nem maradt emlék. Többen 178