Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Szita Szabolcs: Zsidó munkatáborok Győr-Sopron-Pozsony és Sopron vármegye határterületei erődítésén

A Pozsony-bástya védelmi létesítményeit építő munkatáborok foglyait főként az akkori magyar—német—szlovák határtól Kittsee (Köpcsény)—

Berg— Hainburg irányába kitűzött védvonal építéssávjaiban (Baustreifen) vetették be. Az állásépítésen kívül az Adolf Hersch-féle faárugyár és a Semperit helyi gyára is dolgoztatott magyar foglyokat. A védvonal mentén a németek a francia, jugoszláv és ukrán munkásokat barakkokban helyezték el, tőlük elkülönítve szovjet hadifoglyok is végeztek ott kényszermunkát. A magyar deportáltakra, mint az erődvonal többi táborában, SA őrség és ún. politikai megbízottak (Politischer Leiter) felügyeltek.

14 Kezdetben az SA járőrszolgálat Edmund Kratky parancsnoksága alatt állt, őt később Falkner Wachtkommandant váltotta fel.

15 A 24 fős, éjjel-nappal tevékeny SA járőrszolgálat központja Köpcsénybe települt. Felállítottak egy pályaudvari szakaszt (Bahnhofstreife) is, feladata a vasútállomás, a szerelvények és utasaik felügyelete volt. Előfordult, hogy a járőr az igen szigorú ellenőrzés idején gyanús magatartású vagy menekvést kísérlő emberekre azonnal tüzet nyitott.

16 A kíméletlenül hajszolt magyar deportáltak az árokásáson túl főként fa- és kőkitermélést végeztek. Az egésznapos robot a hét valamennyi napján tartott, minimális ellátással. A szálláskörletekből való napi kivonulás a mindinkább legyengült embereknek nagy megerőltetést okozott. A menet közben kidőlt foglyokat a kísérő SA-őrök lelőtték, és a helyszínen elföldeltették. Starzinski SStáborparancsnok szabad teret engedett az öldöklésnek, a tábori létszám emiatt is állandóan csökkent. De az is megtörtént, hogy a hitleri birodalomba vezényelt, Pozsonyligetfalun átszekerező magyar nyilaskeresztes suhancok belelőttek az országút mellett dolgoztatott magyar zsidókba.

17 Engeraui fogoly volt Bán Róbert filmrendező, Gáti József színész és Gelléri Andor Endre író is. Pozsonyligetfalu lakossága (köztük két-két és félezernyi volt a magyar) kezdetben megkísérelte, hogy segítsen a sáncmunkásokon. Együttérzésük jeléül egyes lakosok kenyérdarabokat dobtak a házak ablakaiból az úttesten vánszorgó robotosok közé. Az SA-őrség azonnal fegyvert használt, belőtt a nyitott ablakokba. A terror következményeként a fogolycsoportok feltűnésekor az utcák elnéptelenedtek, az ablakokat befüggönyözték. 1945. március 29-én a magyar deportáltakat a Niederdonau erődvonalon — a front közeledése miatt — menetkészültségbe helyezték. A sáncmunkát beszüntették, s a táborparancsnokság felkészült a „még használható izomerő" kivonására, nyugatra indítására. Délután az osztrák SA-őrök a betegszállásokon 102 férfi- és egy női foglyot lemészároltak.

18 Éjszaka fél tizenegykor 1600 magyar túlélőt gyalogmenetben útnak indítottak. A fagyott lábú, sántító, legyengült emberek közül sokan nem bírtak lépést tartani, őket a kísérők sorra lelövöldözték. A Marschkolonne Bergen, Hainburgon át vezető vánszorgás után érkezett Bad-Altenburgba.

19 A Duna-parti hajóállomáson a foglyokat letáboroztatták, majd három dunai uszályon, a Dyonisos nevű vontatóhajó után kötve szállították tovább. A hat napig tartó hajóúton semminemű élelmet nem kaptak, s a kiéhezett, beteg és egyre apatikusabb páriák április 6-án értek Mauthausenbe. Pozsonyligetfalu Csehszlovákiához való visszacsatolása után Ligetfalu temetőjének északnyugati falánál öt tömegsírt tártak fel, bennük 460 fogoly tetemére találtak.

20 .A „Közép" erődszakaszon Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen) és Feketeváros (Purbach) között, egy kiürített majorsági borospincébe zsúfolták be 1944 decemberében a 750 volt magyar munkaszolgálatost.

21 Erdőt irtottak és sáncol176