Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Sabján Tibor: Adatok a kályhásmesterségről II. (Fruhmann Antal, Győr)

készült modellek veszik át. A negatívba történő préselés azonban nem új eljárás. A kályhák fejlődésének szinte minden időszakában megfigyelhető, és egészen a 14. századig nyomon követhető gyakorlat. Éppen a Fruhmann-műhely munkájának elemzése hívja fel a figyelmet arra, hogy a látszólag korszerű és modern készítésmódban változatlanul továbbélnek középkori elemek is. Az agyaglap ronggyal történő bedörzsölése már a reneszánsz kályhacsempéken is megfigyelhető, mai alkalmazása pedig bizonyíték arra, hogy a kályhásmesterség fogásaiban a hagyományos elemek több évszázados múlttal rendelkeznek. A városi kályhás működését és munkamódszereit kiválóan reprezentáló Fruhmann Antal műhelye a közepes nagyságúak közé tartozott, amely még a kézműves keretek között termelt. A manufakturális munkamegosztás szintjéig nem jutott el, nem úgy, mint az ugyancsak győri Magyary-műhely, amelyben tíz fő foglalkozott formázással, mellettük külön gipszszobrász-modellkészítő működött, és a kályharakás is külön munkaterület volt. A Fruhmann-műhelyben a kályhakészítés, a kályhaépítés és a -javítás nagyjából hasonló arányokban szerepelt, a specializáció kialakulása nélkül. A szaktudás megszerzése szempontjából két módszer jellemzi a család működését. A hagyományos beletanulás mellett nagy jelentősége volt a szakirodalomból szerzett korszerű ismereteknek is. A család könyvtárában megtalálható volt a századforduló minden fontosabb agyagipari szakkönyve, valamint a jelentősebb hazai és nemzetközi gyárak katalógusai és propektusai. A szakkönyvek közül elsősorban örley János: Útmutató fazekasok és kályhások részére című munkáját használták, amelynek gyakorlati szempontú fejezetei (mázreceptek, Seger-kúpos vizsgálat stb.) irányadóak és meghatározóak voltak munkájukban. Az örley-könyv mellett használták Wartha Vince: Az agyagipar technológiája című könyvét is. Fruhmann Antal érettségizett, tanult ember volt. Levelezésben állt külföldi és hazai gyárakkal, vegyészekkel és mesteremberekkel, így hozzájuthatott szakmája legújabb eredményeihez. Fruhmann Antal a hagyományos győri kályhásság utolsó képviselője volt. Munkája a kályhagyártás és a kályhaépítés minden fázisát magába foglalta, míg az utána következő generáció már csak kályhaépítéssel foglalkozott.

15 Sabján Tibor JEGYZETEK 1 Sabján T., Adatok a kályhásmesterségről I. (Völcsey Lajos, Dör) Ház és Ember 4. sz. 1987. 137—154. A gyűjtés és a kézirat 1983-ban készült. 2 Cserey Ê., A győri Xántus János Múzeum cserépkályhái. Arrabona. 1967. 179—194. 3 Jeney F., A régi győri kályhásipar és Magner Károly. MÉ. 1943. 290—291. 4 A gyűjtést 1986 nyarán végeztem, az akkor már rossz egészségi állapotban lévő Fruhmann Antaltól. 5 Sopron polgárcsaládjai között nem szerepel a Fruhmann név. Házi J., Soproni polgárcsaládok 1535—1848. 1982. I—II. 6 Az adatokat Fruhmann Antal (III.) munkakönyvéből vettük, c.66.48.5. Gyűjtötte: Szabó Péter. 7 Gyűjtésem időpontjában Fruhmann Antal már nem tudott dolgozni, ezért a munkák menetét elmondása alapján jegyeztem le. Kiegészítésként felhasználtam még Barcsay Hedvig gimnáziumi tanuló 1983-ban írt tanulmányát, Régi kályhák mestere. Győr. Kézirat, valamint Czigány Jenő dr.: Régi kályhák öreg mestere című rövidfilmjét, melyet 1982-ben forgatott. 170