Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Sabján Tibor: Adatok a kályhásmesterségről II. (Fruhmann Antal, Győr)

11. A pucoló dugó készítése Pucoló dugókat csak az utóbbi évtizedekben készítettek. Korábban a tisztító nyílást a csempe falába vágták, majd agyaggal betapasztották. A dugót csakúgy, mint a többi csempét gipszmodellben préselték ki. 12. Mester jelzés A frissen elkészített csempébe gumibélyegzővel mester jelzéseket nyomtak. Erre azért volt szükség, hogy a nevek alapján könnyen meg lehessen állapítani a készítőjét, a számok pedig az égetés utáni összeválogatást könnyítették meg. A csempékbe nyomott szám egyféle fajta szerinti számozást jelentett: az egyszerre gyártott azonos kályhákat különböztették meg vele. 13. Szalagpárkány készítése Szalagpárkányt a fából készített párkányhúzó segítségével lehetett csinálni. Az asztalon hurkaszerű agyagot nyújtottak el, majd az állandóan vizezett sablonnal föl-le húzgálva párkánnyá formálták. A megszikkadt szalagpárkányt híg agyaggal ragasztották a kívánt csempére. 14. A csempék szikkasztása A frissen megformált csempéket mindig bent a műhelyben szárították, széles deszkákra fektetve. A csempéket egyhetes, tíznapos korukig szikkadni hagyták, hogy kézzel megfoghatók legyenek. Ezután javító, igazító munkákat végeztek rajtuk. 15. A csempék kiverése A csempék száradás közbeni vetemedését szikkadt állapotban igazították ki. A csempéket egyenként kézbe véve először kézzel körbesimogatták, lesorjázták, majd az asztal szélén lévő márványon kiverték. A közbenső csempéket díszített oldalukkal a márványra fektették, majd a rumf tetejére egy 5—6 centiméter vastag deszkalapot helyeztek és egy közepes méretű kalapáccsal többször rávertek. Ezután fából készült lapockával, a verővel a széleit egyengették meg úgy, hogy ütögetés közben a lapockát körbe húzták a csempe peremén. Ha ezzel készen voltak a rump közepébe egy kisebb fakockát helyeztek és ideoda mozgatva a csempe közepét is kiegyengették. A sarokcsempe kiverése hasonlóképpen történt. A csempét a márvány hajlatába tolták, majd a rumf közé egyik sarkán lekerekített fasablont helyeztek. A tetejét ütögetve kiegyengették a sarok fekvő részét, majd oldalról kalapálva az álló oldalát is. Ezután a lapockát ferdén a belső hajlatba tartották és kiegyengették a csempe élét is. A szélek egyengetését a lapocka mozgatásával és ütögetésével végezték. 16. A csempék szárítása A kiegyengetett csempéket a műhely polcain 2—3 hónapig szárították. A sarokcsempéket lécekre állították, míg az egyenes csempéket párosával öszszeforgatták (mintás oldal a mintással, rumfos a rumfossal került egymásra) és húszas tételekben egymásra rakták. Azért, hogy a csempék meg ne görbüljenek minden rakás tetejére egy egész téglát tettek. 151