Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Jáki Katalin: A győri gombkötő céh története

A későbbiek folyamán a legények szabadalmát néhány kiegészítéssel bővítették pl.: „A Fekete öv föstés a Legényeket illeti". „Akár minemű Szinyü Óvitt övet hoznának a Mesterhez gombozni Szőrrel, vagy selemmel, mellyet nem kívánnak megfesteni azon övek a legint illetik, de ugy hogy ha üstöt fonalat nem kívánnak köziben vagy a gombok mellé."

95 Az utóbbi jól mutatja, hogy a legényekre elsősorban az olcsó nyersanyagból, kevésbé kényes munkákat bíztak rá, az ezüst- és aranyszálból készített gombokat már nem. Írásba foglalták még azt is, hogy a legények „gyűlést Magok közt nem tarthatnak az ő pótsétjeikkel szokásban lévő visza elesek egészen töröltessenek el és hatalmokban sémi petsét se hagyattassak, hanem az ahol még meg volna a Czéh ládába rejtessék el". Nem szabad a legényeknek „szövetkezniük".

96 1846-ban a legények módosították szabályzatukat. Néhányat kihagytak belőle, vagy kis változtatást hajtottak végre, nagyobb részüket megerősítették. Kérelmükben azzal indokolják a változtatás szándékát, hogy a kor szelleméhez alkalmazkodó szabályzatra lenne szükségük, mert levelük már régi.

97 A mesterek nyilvántartása Az inasok, legények mellett a belépő mestereket is bevezették jegyzőkönyvükbe, így viszonylag pontosan lehet követni az új mesterek sorrendjét, belépési idejét, annak gyakoriságát. 1655-től követhető a belépő iparosok neve, száma, a céhez csatlakozás kelte, pl.: Esztendő Hó Nap „Godonitz Balázs 1655 Juni 13. Genkovitz Péter 1657 Jan. 7. Némák János 1660 Nov. 21."

98 A céhbe felvett mesterek lajstromát „hivatalosan" csak 1773-tól vezették, így az 1600-as években dolgozó elődeiket csupán emlékezetből, vagy különböző helyeken előforduló adatok alapján jegyezték be. Ezért néha kimaradt a felsorolásból néhány mester, vagy nem egyezik meg a céh egyéb feljegyzéseivel a mesterek listája. A céh vezette a mesterebéd és egyéb díjak kifizetését is, ennek segítségével lehet pontosítani az egyes iparosok belépését, a működő mesterek névsorát. Nyomon követhetjük mennyit fizettek a belépésért, illetőleg a mesterebéd megváltásáért. Az 1680-as évek végén általában 65 Ft-ot állapítottak meg. A megjelölt összeget azonban csak különböző idő alatt tudták kifizetni. 1685-ben Sell János egy éven belül megadta adósságát nem úgy mint „Kuczar Mattias", aki valószínű nehezen tudta összegyűjteni a szükséges pénzt, mert 4 év telt el, mire minden tartozását kiegyenlítette. Nem kellett azonban mindenkinek 65 Ft-ot fizetni, mint az alábbi példa is bizonyítja: „Anno Domini 1686 Die Aldozo csötörtökön ata be magát menjhart az cebe es alkudot megy 35 forintba ez adót megy bene 20 forint restai megy hatra 15 Ft. 16 Marty adót menyhar 4 forintot Gombkötő Mártony Uram cze mesterségében Ur napkor adót megy menyhar Uram J 5. menhart Sramek Uram megy elegitete az böcsületes cehet ugy mint f. cehet 35 forintot".

99 130