Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Jáki Katalin: A győri gombkötő céh története

Mivel több ilyen jellegű említés a továbbiakban nem található, így feltehető, hogy mind katolikus vallású mester dolgozott a gombkötők között. Az írásos dokumentáció alapján bizonyítható, hogy az 1600-as években még kevés probléma került felszínre, mivel szabadon fejlődhettek a céhek. A következő évszázadban már jelentős változás állt be a céhek életében. A XVIII. sz. folyamán nagymértékben megnövekedett azoknak az alkalmaknak és büntetéseknek a száma, amiért fizetnie kellett a „vétkeseknek". Se szeri — se száma a sok büntetést regisztráló emléknek. Közülük a leggyakrabban előforduló esetekből felidézek néhányat. A büntetéseket az 1730-as évek második felétől jegyezték be rendszeresen. Biztos, hogy előtte is voltak rendbontó, a szabályzatot be nem tartó iparosok, de az ilyen esetekről ritkán tesznek említést. A XVIII. században a szabályzat betartását is komolyabban kezelik, ezért büntetik meg jóval gyakrabban a céh tagjait. A bejegyzések azt mutatják, hogy egyre jobban ügyelnek az előállított termékek minőségére, a piaci szabályok betartására pl. „1736. 3. Juni Pausz János U. büntetődött a Nemes Czehekben mivel hogy oly Selem sinorok találtattak ő kegyelminél, a mely fölül vastag és alól vékony volt, úgy mint Ft 18."

49 „Palovicz Miklósné Asszonyom büntetődött 1 Ft hogy himpellérrel dolgoztatott."

50 „1737. 29. Juni Gerhard Pál hogy az vásárbul kiabált Embert más Mester Ember melől."

51 „Ricsovszki Péter hogy a felesége az óra előtt kirakodott 1 Ft."

52 Egyre jobban megbüntették a céh tagjait feladataik elmulasztása miatt: „1736. 15. Juli Büntetődött Gyarmati István. U. hogy tábla Járásra be nem jött." .. ,

53 „1749. 13. Juli Horváth J. hogy az temetésre nem jött 1 Ft."

54 „1755. Esztendőben mivel túl följegyzett Lábék Mátyás Ura az Articulus parancsolatytya szerint esztendő elf olyasa alatt meg nem házasodott, tehát a megirt 12 forintokat lefizette a Czéh Ládájába."

55 A feljegyzések arra engednek következtetni, hogy sok vita, veszekedés lehetett a mesterek között. Pl. : „Tott Ádám büntetődött a N. C-be felesége nyelve miat 40 kr."

56 „1738. 29. okt. Tót Ádám felesége miatt 2 Ft, azért hogy szombat napon a heti Vásár alkalmatoságával puplicé kiáltotta a felesége, hogy a többi gombkötőnek a segirül le rágták a húst, és csak meg kőtént sem vitten neki."

57 „1739. 24. Maj. Tót Ádám hogy a Czéh Mestert meg hazutolta ugy mint egy kanna borra."

58 „1752. 23. Jul. Tot Ádám hogy Czéj béli társait ugy mint Csiszár Andrást és Hara Imrét tolvajnak fogta, hogy a Máriássát ellopták volna és le is vetkőztette őket, mégis a Márjás Tót Ádámnál találkozott a gatyán felől Ft. 2."

59 Vigyáztak a céh tagjainak hírnevére is. „1749. 13. Juni Horváth László, hogy a felesége a Mészárszékbül pinz nélkül hordott húst ugy mint hat forintokra."

60 Arra csak egyszer volt példa, hogy kizártak a céhből egy társukat helytelen magaviselete miatt. A kizárást követően hosszú huzavona kezdődött a céh és a mester (Tót Ádám) között, mert mindenképpen vissza akart kerülni a céh tagjai közé.

61 Ügyeltek arra is, hogy a mesterek ne lehessenek durvák legényeikkel szemben, mert többször büntették meg a bántalmazót. Pl.: „1751. 19. Febr. Stefi I. hogy a legényét meg verte a lopásért Ft. 4."

62 1785-ben a legények és mesterek között alakult ki vita. „... Az Nemes öreg Gombkötő Czéh közönségessen el végezte, hogy Téttki Pál Gombkötőnek és Más nékünk kárt okozandó Filialis Gombkötőknek semy néven nevezendő, ne122