Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Grábics Frigyes: Színjáték a reformkori és a forradalmi Győrben

Ecker megajánlotta, hogy a két társulat naponta felváltva játsszon, de Hetényi akarata érvényesült: naponta két előadás, váltogatva, melyik játszik délután és melyik este: előadásonként két Ft bért is fizetett Kottaunnak. „Vajon meddig bírja két dudás egy csárdában? Hetényi ma zsúfolt ház előtt játszott, a német társulatot gyengén látogatták." — írja Ecker május 26-i naplófeljegyzésében.

39 Idők jele, hogy a színlap címerén nincs korona. Műsoruk nagyobb részét a negyvenes évek bevált és aktuálisnak vélt darabjai adják: Szökött katona, Csikós, Marcsa, az ezred lánya, Egy nő ki az ablakon kiugrik, Házasság dobszónál és néhány más. A műsor fontosabb része az aktuális termék. A legismertebbek közülük Szigeti József: Egy táblabíró a márciusi napokban. Az előadásról Szuper így számol be: ... „zsúfolt ház előtt óriási lelkesültség, egetverő demonstrációk között. A közönség fele piros-zsinóros honvéd volt, ezek kardcsörgetése és kivált a vezérkar tetszéstapsa minket is rendkívüli módon fellelkesített".

40 A Nemzetiben 1848. október 14-én bemutatott darab vidéken is az időszak reprezentatív műve volt. Kevesebbet, pontosabban csak a szerzőt és a címet tudja a kutatás egy másik műsordarabról. Június 3-án került színre a Tömeges népfelkelés, szerzője Szuper Károly, amint az egy korábbi (Kecskemét, 1848. dec. 17.) naplóbejegyzéséből kiderül. A győri múzeum birtokában levő színlap szerint: „Irta egy nemzetőr." A darab 1848 októberében játszódik egy alföldi városban, főszereplője Ózugi táblabíró és földbirtokos. Nem sikerült azonosítani a társulat egy másik műsordarabját, A Rácok Szenttamásnál címűt, sem a színlapon feltüntetett szerzőt, Honfalvi Károlyt.

41 Grábics Frigyes JEGYZETEK 1 Lám F., A győri német színészet története. (Győr, 1938.) 7., 169—171 old. — Koltai V., Győr színészete I—

II. (Győr, 1889, 1890.) Mindkét mû méltó reprezentánsa színháztörténeti kutatásunk egy-egy jeles időszakának. Erényeik is hasonlók: gondos levéltári munkára alapozzák előadásukat. Viszont ez a forrásanyag elsősorban igazgatási jellegű. A színház belső életére vonatkozó forrásanyag azóta sem, (például a színház 1934-es bontásakor sem) került elő. Némi kárpótlás a győri Xántus János Múzeum színlapgyűjteménye, ez mindmáig nincs kellően kiaknázva. Újabb örvendetes fejlemény e tárgykörben Bárdos K., Győr zenéje a 17—18. században (Bp. 1980.), mely címén túlhaladva 1832-ig tartalmaz a város zenéjéről a színháztörténet számára is hasznos adatokat. Ezek a kutatási előzmények feleslegessé teszik a színházi eseménytörténet újratárgyalását; viszont esélyt adnak egy majdani árnyaltabb fejlődésrajz előtanulmányaként néhány összefüggés felmutatására. 2 Koltai i. m. I. 7—14. old. Kászonyi A., Bartolomeo Torre, a győri jezsuita kollégium építőmestere .Arrabona .1963. 3 Mohi A., A Mária-kongregációk története .(Győr, 1898.) 145., 187. old. Az úrnapi körmenet reprezentatív jellegét, teátrális külsőségeit jól illusztrálta a győri Frigyszekrény-szobor ismeretes története, egyébként a kultusz erős begyökerezettségét is tanúsítja. Vö. Bálint S., Karácsony, húsvét, pünkösd. (Bp. 1976.) 349—353. old. 4 Acsay F., A győri kath. főgimnázium története. (Győr, 1901.) 360. old. Ferenczi Z., Deák élete. (Bp. 1904.) I .k. 52. old. (Deák is szereplő volt ezeken az előadásokon, ezért szól róluk részletesen a biográfus.) 107