Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Dominkovits P.: A bőnyi nemesi közbirtokosság igazgatása a XIX. század első felében (1814–1846)

a közgyűlés eltiltotta. A gyógyszereket Loebisch vagy Kanders orvosok, illetve a zsidó község szerezték be. A közgyűléseken elhangzott bíráskodási esetekre külön nem térnénk ki, hisz az általában előforduló kisebb szabálysértésekre, amiket a közgyűlésben bírságolással büntettek, már eddig is számos példát hoztunk, s ezek száma a választott és felfogadott emberek hatásköreinek bemutatásánál csak növekedni fog. A nagyobb horderejű esetekről a későbbiekben szólunk. A közbirtokosság levéltáráról a szó klasszikus értelmében nem beszélhetünk, időszakunkban csak a tervszerű begyűjtés kezdődött,

41 mégsem szabad említés nélkül hagyni a családoknál kintlévő jogbiztosító és hivatali működéssel kapcsolatos iratok szabályszerű őrzésére és hozzáférhetővé tételére tett lépéseket. Ezek begyűjtése töbször is az igazgató feladatául tétetett. Az 1830-as évek derekától nagy hangsúlyt fektettek a birtokjogi iratok összegyűjtése mellett — a tagosítástól is hajtva — a hiányzó iratok beszerzésére, és hiteles másolatokkali pótlásra (pl. Magyary-Kossa családtól).

42 Ezeknek egy vasládát készítettek, melyhez hét kulcs tartozott. A ládát a fiág őrzésére bízták (1836. X. 24.): a férfi ág a leányágak követelése esetén köteles volt az iratokat hiteles másolatok készítésére átadni. A politikai közvélemény kialakulását mutatva az 1840-es évek elején a közgyűlésben már politikai ügyek is felmerültek, vitát kavartak. A közbirtokosok liberális állásfoglalásaira az alábbi eseteket találtuk. Zay evangélikus püspöknek a két protestáns hitvallás egyesítésére tett javaslata kezdetben a közbirtokosok között is tetszést aratott, s csak hosszabb vita után vetették el. (1841. XII. 24.)

43 Bár jelöltjük, Horváth Dániel az 1843. április 24-i országgyűlési követválasztáson visszavonulásra kényszerült, az aktívan korteskedő bőnyi nemesek (1845.

1. 15) politikai állásfoglalásának jellemzője a háziadó bevezetésének pártolása, mellyel a felpéci közbirtokosokkal karöltve a követutasítások kidolgozásakor kisebbségbe kerültek.

44 Vizsgált korszakunkban még a védegylet közgyűlési pártolását kell felemlítenünk.

45 A közbirtokossági közgyűlések tartalmi áttekintése után még mielőtt a tiszségviselői szervezet vizsgálatára rátérnénk, meg kell jegyeznünk, hogy e hierarchikusan felépülő szervezetben a hatáskörök többszöri kisebb módosításai nyomán is találhatunk hatásköri átfedéseket, melyek legfontosabbikáira kitérünk. A közbirtokosság választott tisztségviselői 1. Az igazgató A compossessoratus közgyűlései az igazgató (director, administrator, elölülő) vezetésével

46 többnyire saját házában kerültek megtartásra. (Betegsége esetén a jegyző vagy a mezőbíró helyettesítette.) Kötelezettségeit a közgyűlés 1831-ben 8 pontban foglalta össze. E pontok a közös gazdálkodás felügyelését, a szabályok betartását, a mezőbírókkal és csőszökkel együtt a törvénytelen legelő-, rét- és szántófoglalások megakadályozását is előírták. Feladatai közé tartozott a família közös kútjainak és épületeinek a védelme, javíttatásuk kivitelezése. (A közös épületek építése és felhasználása ügyében a közgyűlés döntött.) A közbirtokosság „cselédei" is tőle függtek, felettük bírói hatalommal rendelkezett. A fűbéres marhák és a határon áthajtott jószágok utáni bevételekről — bérek, vámok — jegyzőkönyvet vezetett, és e jövedelmek egy általa kezelt kasszába kerültek, ahogy a zálogok több98