Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Gabrieli G.: A Storno család régészeti tevékenysége

A STORNO CSALÁD RÉGÉSZETI TEVÉKENYSÉGE Miután a soproni Storno-gyűjtemény a Liszt Ferenc Múzeum kezelésébe került, mód nyflott a tárgyegyüttes és a család tevékenységének alapos vizsgálatára. Betekintést nyertünk a rajz- és levéltári anyagba, a vázlatkönyvekbe, a könyvtárba, a régi fényképek közé; és így körvonalazódott az ismert család sokoldalú érdeklődése és munkálkodása. A birtokunkba jutott anyag nagyobb része művészettörténeti jellegű, de a régész is talál benne kutatnivalót. A család tagjai természetesen „csak" érdeklődő laikusok voltak, de ez tevékenységük értékét nem csorbítja, hiszen a múlt században — és még századunk elején is — csak kialakulóban volt nálunk a régészet tudománya, éppen, hogy kezdte önállóságát elnyerni, a magán- és hivatalos kutatásnak egyaránt volt létjogosultsága. A Sopronban családot alapító id. Storno Ferenc (1821—1907) elsősorban az építészethez vonzódott, különösen a román kor és a gótika érdekelte, amint ez fiatalkori vázlatkönyveiből is kiderül. A vázlatkönyvek azonban arról is tanúskodnak, hogy a régészeti tárgyak sem kerülték el figyelmét. Rajzolt római feliratos köveket, épületalaprajzokat, különböző korú edényeket, lelőhelyeket. Egyik vázlatkönyvében megtalálható többek között egy, a Széchenyi téren talált római kori padlófűtéses épület alaprajza, amit fürdőnek vélt.

1 (1. kép) Figyelemmel kísérte fiaival együtt a soproni ásatásokat, Paúr Iván és Bella Lajos működését. Általában a múlttal szembeni magatartását jellemzi egy Bella Lajostól származó idézet, ami Paúr Ivánról és id. Storno Ferencről együtt szól: „Ezen időre esik (ti. az 1860-as évekre) ismeretsége a szerénységéről nevezetes polgártársunkkal, a zseniális ihletettségű id. Storno Ferenccel, kivel karöltve rajta vannak, hogy nemcsak a városnak, nemcsak a megyének, hanem a régi Pannónia hazai részének műemlékeit kutatva, megismertetve, az enyészettől megóvják."

2 Az idézet tolmácsolja Bellának mindkét jeles férfiról alkotott véleményét is. Bella szavai mögött igaz tartalom van. Id. Storno Ferenc nemcsak lelkesedett, sokat tett is a műemlékek — beleértve a régészeti emlékeket is — megóvásáért. Idősebb fia, Ferenc (1851—1938) fedezte fel véletlenül 1866-ban a fertőrákosi Mithrasbarlangot, éppen a most is a helyszínen levő relief (2. kép) fölötti sziklára telepedtek le barátjával.

3 Édesapja csak két hét múlva tudta megnézni a barlangot, akkor már néhány ember bontogatta a maradványokat. A leleteket összekeverték, de id. Storno Ferenc mindent lemért, lerajzolt (3. kép), és jelentést tett minderről a bécsi K. K. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale-nak, aminek ő is tagja volt. Jelentése és rajzai alapján jelent meg Friedrich Kenner cikke a Central-Commission közleményeiben 1867-ben.

4 63