Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Tomka P.: Avar kori település Győr, Bokányi Dezső utcában

152—154., XVni—

XX. tábla; M. Rejholcová, Slovenska osídlenie stredoslovanského kraja, S1A XIX (1971), 6—8. kép. 67 A. Tocik, Altmagyarische Gräberfelder in der Südwestslowakei, ArchSlovFon ül (Bratislava 1968), 38—40. 68 Z Cilinská—A. Tocik, Cierny Brod, okres Galanta. Vyznamné slovanské náleziska na Slovensku, Bratislava 1978, 46. 69 /. Béres, i. m., 1985, 43. 70 P. Donát, Haus, Hof und Dorf in Mitteleuropa vom 7—12. Jahrhundert, SUF 33 (1980), 343. lelőhely — A. Tocík tájékoztatása alapján. 71 Z Cilinská, i. m., 1973, 527—538. 72 Z Liptáková, Vyskum v Dusikárni pri Sali, AR XV (1963), 327—340. 73 Z Cilinská, The Development of the Slavs North of the Danube during the Avar Empire and their socialcultural Contribution to Great Moravia, S1A XXXI (1983), 251. 74 L.Kraskovská, Slovanské sídlisko na pláiiavách pri Skalici, StZ 11 (1963), 133—142. 75 J. Zábojník, előadás Kijevben az V Szláv Régészeti Kongresszuson, 1985. Kéziratom lezárása után jelent meg: J. Zábojník, On the problems of settlements of the Avar Khaganate Period in Slovakia, AR XL (1988), 401-437. 76 Gômôri J., Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról I., Arrabona 19—20. (1977—78), 109—158.; J. Gömöri, Frühmittelalterliche Eisenschmelzöfen von Tarjánpuszta und Nemeskér, ActaArchHung 32 (1980), 317—343. 77 Mihály P, Régészeti kutatások a nyugati Hanságban, SSz XXV (1971), 17—28., 109—117. 78 Simon L., Helynév és etnikum. Arany János Múzeum Közleményei IV (1986), 76., 2. kép. 79 B. M. Szőke, Zur awarenzeitlichen Siedlungsgeschichte des Körös-Gebietes, ActaArchHung XXXII (1980), 6. kép 5. 80 Mesterházy K., A Tiszántúl IX-X. századi bolgár emlékei, FolArch XXVIII (1977), 157-170. 81 K K Aulih, Slavjanskoe poselenie u s. Ripneva (Ripnev I.) L'vovskoj oblasti, MIA 108 (1963), 6. kép. 82 L. Kraskovská, i. m. 1961, 391—404., L. Kraskovská, i. m., 1966, 73—94. 83 H. Friesinger, i. m. 1971—74, 28. Némi kétkedéssel átmeneti formának tartja P. Donát, i. m. 1980, 68—69. 84 R. Müller, Neue Ausgrabungen in der Nähe von Zalavár. Interaktionen der mitteleuropäischen Slawen und anderen Ethnika im 6.—10. Jahhundert, Nitra 1984, 185. 85 Méri L, Árpád-kori népi építkezéseink feltárt emlékei Orosháza határában, RégFüz U. 12. (1964), 52—53. 86 László Gy., A honfoglaló magyar nép élete, Bp. 1944, 78. 87 P Donát, i. m., 1980, 37. 88 Balassa I. M., A parasztház évszázadai, Békéscsaba 1985, 40. 89 így rekonstruálnak pl. kárpátaljai házakat: V. G. Kotigorosko, Novye dannye k izuöeniju drevnej istorii slavjan Zakarpat'ja, S1A XXV (1977), 81-99. 90 Épp ez a jelentősége a fonyód-bélatelepi leletnek: Horváth B., Árpád-kori faépítkezés nyomai FonyódBélatelepen, FolArch XIX (1968), 113—140. 91 E. Lehmann, Plan einer mittelslawischen Siedlung in Berlin-Mahlsdorf, Auf 2 (1957), 177—183. 92 J. Kudrnác, Vyvoj slovanského osídlení mezi prazskym Pbvltavím, Labem, Sázavou a Vyrovkom, PA LIV (1963), 178. 93 M. Solle, Cehy v dobë rozkvëtu velkomoravskych center, S1A XVIII (1970), 131. 94 V. Szymanski, Szeligi pod Plockiem na poczatku wczesnego sredniowiecza, Warszawa 1967. 95 K K Sedov, Slavjane v rimskuju i rannevizantijskuju epohi. Rapports du IJJ

e Congrès International dArchéologie Slave, Tome 1., Bratislava 1979,29., 10. kép; P. Donat, Zur Struktur der westslawischen Dorfsiedlungen, uo., 184., 1. kép — Mesterházy K. jogos kritikája ellenére: Mesterházy K.—Horváth L., i. m., 1983, 156., 3. jegyzet. 96 /. L. Ljapuskin, Karnauhovskoe poselenije, MIA 62 (1958), 265—295., a lekerekített sarkú alapárok és nádlenyomatos paticsok alapján nádfalat rekonstruált. 97 S. A. Pletneva, Ot kocevij k gorodam, MIA 142 (1967), 61—63. 98 Az egyik bemutatott épületnél a hosszoldal közepén levő cölöp mellett volt a tüzelő: S. A. Pletneva, i. m., 1967, 59., 13. kép 8. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a földbe mélyített kerek alaprajzú, könnyűszerkezetű kunyhók korántsem állnak olyan biztosan közvetlen genetikai összefüggésben a jurtával, mint ahogy azt a szakirodalom — minden különösebb bizonyítás nélkül — általánosan elfogadja. A bulgáriai és a szaltovói földbe mélyített „jurtákról" összefoglalóan a további irodalommal: Fodor I., Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland (Archäologische Beiträge), AASzeg XX (1977), 18., ill. 47. (29. jegyzet). Az általános etnográfiai tapasztalat egyrészt az, hogy a „megálló" egykori nomádok az állandósított jurtát pódiumra, de minden55