Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Tomka P.: Avar kori település Győr, Bokányi Dezső utcában

ták.

102 Ismerünk veremszerű, ásott baromfiólakat,

103 Debrecen környékéről veremház és melléképületek alaprajzát és fotóit közölték.

104 Szláv területeken hasonló objektumokat nehéz kimutatni, jórészt csűrök, vagy nem a mezőgazdasági, hanem az ipari termelést szolgálták.

105 Ismét Berlin térsége (Kaulsdorf) kínál távolabbi analógiát, ahol hosszú, keskeny (1,2—1,5x6—11 m-es) gödrökben faforgácsos, trágyaszerű rétegeket találtak. Hosszúkás gödröket azonban lakóház részeként is interpretáltak, ezeket az istállók közül ki kell iktatni.

106 A gödörházak egy része melléképület, pinceszerű tárólóhelység vagy szövőház volt,

107 a szlávoknál az állatok szabadon tartása uralkodott.

108 Némi óvatosságra int, hogy a tilledai pfalz feltárásakor 3,8—5,9x2,4—4 m-es gödröket találtak, bejárati lejtővel (ezeket tárológödörként interpretálták).

109 A karnauhovi, szaltovói kultúrába tartozó telepen a földbe mélyített gazdasági épületek nagyméretűek (3—3,5x10—14 m), arjukon kis csatorna vagy az átitatódott réteg utalt állattartásra. A magyar adatokat nem ismerve I. L. Ljapuskin nehezen talált néprajzi analógiát, saját Don-vidéki megfigyeléseire hivatkozott a juhakol, illetve disznóól meghatározásakor.'

10 Pletneva a fiatal jószág elkülönítésére gondolt.

111 Az Alsó-Káma vidékéről való korai bolgár telep (Alekseevka) néhány nagyobb gödrét (pl. 1960/4. objektum, 3,7x2,9 m, M. 1,4 m, rámpával), amelyekben sem tűzhely, sem tartószerkezet nyoma nem volt,

112 hasonlóképpen magyarázhatjuk. Amennyiben tehát az 5. objektumot helyesen határoztuk meg, a régészeti és etnográfiai analógiák ugyanoda vezetnek, ahová a háztípus is: a letelepedett egykori nomádok (szaltovói kultúra, volgai bolgárok, magyarok) körébe. Megtoldhatjuk mindezt az árok tanúságával. Méri I. — összefoglalva az Árpád-kori magyar falvak árokleleteit — vízlevezető, határoló, állatok elkerítésére szolgáló funkciót tartott lehetségesnek.

113 Bóna I. a dunaújvárosi avar falu árkai esetében a karámfunkciót hangsúlyozta,

114 amit néprajzi párhuzamok

115 és Árpád-kori lelőhelyeken végzett talajfoszfátvizsgálatok is igazoltak.

116 A régészeti párhuzamok kérdésével foglalkozva Bóna I. kiemelte, hogy Kelet- és Közép-Európa VI—XI. századi germán és szláv falvaira nem jellemző a belső árokrendszer, ezzel szemben ázsiai hun (Ivolga) és volgai bolgár (Tigasevo) adatok állnak rendelkezésünkre. Jegyzetben említette meg az általunk már többször idézett karnauhovi falut, ahol az átjárókkal megszakított árokrendszert cölöpös határoló kerítés folytatta."

7 A párhuzamok tehát (eltekintve a konvergens angolszász és angol-normann jelenségektől) ismét a szaltovói kultúra, a volgai bolgárok és a magyarok körébe vezetnek. Bár a Győr, Bokányi Dezső utcai leletmentés nem adhatott összefüggő képet az avar kori faluról, annyit így is megállapíthatunk, hogy lakóház, gazdasági épület, árok együttese alkothatja egy-egy egységét, közös gyökerű keleti és későbbi magyar párhuzamaikkal együtt jelezve a letelepült életmódot, illetve a tulajdonviszonyok fejlettségét. Tonika Péter 52