Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Tomka P.: Avar kori település Győr, Bokányi Dezső utcában

ra,

69 illetve mint IX—X. századira

70 hivatkoztak, a vágsellyei (Sal'a) két avar kori temető

71 közvetlen közelében feltárt településobjektumokat ásatójuk a IX. századra keltezte,

72 később a „sírkerámia-elmélet" alapján a temetőkkel egykorúvá léptek elő

73

. A szakolcai (Skalica) telepet a X. századra keltezték — bár a H. objektumból vödörfül és orsókarika társaságában késő avar veret származott.

74 A Párkány, ebedi (Sturovo — Obid) temető- és telepásatás eredményei közöletlenek, közlésük nagyban hozzájárulhat a vitás kérdések tisztázásához.

75 Utoljára hagytuk a Győr-Sopron megyei lelőhelyeket. Tarjánpusztán az eddig megjelent ismertetések a vasolvasztó kemencék környékén talált edénytöredékeket a győriekhez hasonlónak, a Vasasföld H. lelőhely földbe mélyített házainak leleteit fiatalabbnak írják le.

76 A Fertőd-Tőzeggyármajor környéki terepbejárások során a késő avar kori telepekre jellemző töredékek kerültek elo, jellemzőjük a durva technika, agyagos-tőzeges-kavicsos anyag, hullámvonalköteg- és egyenes vonalkötegdísz, bevagdalt vagy ujjbenyomkodással tagolt peremek, hullámvonallal díszített perembelső.

77 A Bokányi Dezső utcai telep leletanyaga a magyarországi VIII. századi falvakéval egyezik, az általános vonások mellett a kiemelt jelenségek is sorra feltűnnek az egykorú településeken. Például — tölcséres perem: Nagysáp; — ujjbenyomkodással tagolt perem: Cegléd, Csongrád, Jászberény, Nagykőrös, Tiszafüred, Veresegyház, Dunaújváros, Szabadbattyán, Tatabánya-Alsógalla, Tarjánpuszta, Fertőd-Tőzeggyármajor és a még nem említett Ceglédbercel;

78 — díszített perembelső: Tiszafüred, Rácalmás, Fertőd-Tőzeggyármajor; — díszített peremszél: Karcag, Dunaújváros, Szabadbattyán, Tarjánpuszta, FertődTőzeggyármajor; — díszített perembelső és peremszél együttes előfordulása: Cegléd, Ceglédbercel, Nagykőrös, Veresegyház, Örménykút.

79 Az Egyek-Külsőóhat szigeti, IX. századra datált lelet kapcsán Mesterházy K. a jelenség széles körű elterjedésével foglalkozott, jugoszláviai, bulgáriai, a Dridu- és a szaltovói kultúra területéről származó párhuzamokat sorolva fel,

80 amihez hozzátehetjük még Ripnev I. keleti szláv telepét, ahonnan egyébként késő avar övveret is előkerült.

81 Összefoglalva az a)—b)—c) pontokban mondottakat, a településtörténeti megfontolások, a temetőkkel és telepekkel való összevetés egyaránt ugyanarra a korra, a késői avar korra keltezi a telepet, a temetők és a kerámiatipológia alapján annak inkább első felére. 5. A település rekonstrukciójának néhány kérdése A 3. és 7. objektum ismertetésénél felsoroltuk azokat az érveket, amelyek alapján,/ö/<ifelszíni házat rekonstruáltunk. Az alábbiakban megfigyelésünket igyekszünk beilleszteni a kora középkori házfejlődésről nyert ismereteink körébe. Hogy a Kárpát-medencében a IX. században nemcsak gödörházzal, hanem felszíni építményekkel is számolnunk kell, néhány házlelet igazolta már. Dévényben (Bratislava— Devinská Nova Ves—Devinske Jazero) az alig bemélyített, szabálytalan, tűzhelyes gödrök, a házalapokhoz nem közvetlenül csatlakozó cölöphelyek alapján tételezhetők fel a felszíni házak. Gödörház egyetlenegy került csak elő, annak is furcsa kis mérete és hosszúkás alakja.

82 Sok hasonló jelenséget figyeltek meg Sommereinben: a lemélyített részek alja alig valamivel a humusz alatt jelentkezett, az alaprajzok szabálytalanok, kicsik, a szórványos cölöphelyek nem segítik a rekonstrukciót — igaz, a gépi bolygatást is figyelembe kell venni.

83 A Zalaszabar-borjúállási IX. századi lelőhelyen Müller R. következtetett gerendavá50