Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Tomka P.: Avar kori település Győr, Bokányi Dezső utcában

meder, hanem éppen ellenkezőleg, DK felé lejt, mélysége ÉNy-on a mai felszíntől 78 cm, DK-en 90 cm, az árokfenék vízszinteshez viszonyított lejtése 16 cm (a két metszet közötti távolság 6 m). Az árok szélessége a jelentkezési szinten 80 és 140 cm között változott. Oldalai elég meredekek, alja hegyes (6. ábra). A7. objektum (ház) Ny-i részét elvágta, ugyanitt kis szakaszon újkori bolygatás érte. Avar kori keltezését a betöltéséből előkerült, a telep anyagával mindenben egyező kerámia biztosítja (11. ábra 1., 3—7.) — közte tölcséresen kihajló, ujjbenyomkodással tagolt perem. Ismeretlen rendeltetésű a 6. objektumnak nevezett jelenség. Az ásatási terület DNy-i részét (gyakorlatilag az egész 4. kutatóárkot) elfoglaló nagy gödör mélysége 120—160 cm, kitöltése szeszélyesen rétegződő kevert homok, sötét, humuszos föld és a kavics altalajtól elütő sárga homok. DNy felé 19 m hosszan követtük. Kontúrja (ahol éppen megfigyelhető volt) szabálytalan. A kitöltésben (elsősorban annak felső részén) néhány, az avar kori telep anyagához tartozó edénytöredéket találtunk (11. ábra 8—12.). Ennek ellenére a legvalószínűbb, hogy a nagy kavics (?)-gödör nem egykorú a teleppel, tereprendezés során töltötték be, részben a telep területéről. Nem tárhattuk fel az 1. objektumot, csak annyit tudunk róla, hogy az „a" árok vágja (a kitöltés az árok elkanyarodó DK-i részén, illetve az objektum Ny-i oldalán határozottan eltér egymástól, közben azonban összemosódott). A jelentkezési szinten talált edénytöredék nem különbözik a telep eddig megismert leletanyagától (11. ábra 2.). Újkorinak bizonyult a 2. gödör (alján nagy repeszdarabok, a kitöltésben újkori mázasedény-töredék mellett avar kori töredékek is előkerültek). (11. ábra 13—14.). 3. A leletanyag Az apró edénytöredékeken, hulladékként kezelhető állatcsontokon kívül csak néhány tapasztásdarab (az egymás közelében levő 4. és 5. objektum betöltéséből) és vassalak (a 7. objektum bontásából és körzetéből) érdemel említést. Az 1. kutatóárokban a felszínhez közel, illetve a 2. (újkori) gödörben talált kisebb, könnyű, salakosodott töredékek esetleg szintén valamilyen ipari tevékenységgel függhetnek össze. Edényperemek 1. Kézzel formált, alig vagy egyáltalán nem soványított anyagú, gyengén égetett, világosbarna, keskeny, kihajló, szabálytalanul hullámos peremtöredék (lh: 5. objektum —40 cm, ltsz. 85.6.72., 10. ábra 4.). A továbbiakban a hasonló anyagú töredékeknél, ahol az agyagban csak néhány kavicsszemcse található (ami természetes szennyeződés is lehet) és amelyek felülete ennek és a gyenge égetésnek köszönhetően nem érdes, hanem inkább „zsíros" tapintású, nem ismételjük meg a leírást. Az anyagra és az égetésre csak ott utalunk, ahol ettől eltérést tapasztaltunk. 2. Kézzel formált, szürkésbarna, tölcséresen kihajló, keskeny peremtöredék, az edény nyakának kis részletével (lh: 4. objektum 20—40 cm, ltsz. 85.6.51., 9. ábra 3.). 3. Kézzel formált, szürkésbarna, tölcséresen kihajló, vaskosabb peremtöredék, széle ujjbenyomkodással tagolt. Az edény rekonstruálható szájátmérője kb. 30 cm (lh: „a" árok nyesése -40 cm, ltsz. 85.6.30., 11. ábra 1.). 4. Kis, kézzel formált, szürkésbarna, belül fekete, kihajló töredék, az edény nyakának darabjával, széle ujjbenyomkodással tagolt (lh: 4. objektum bontása, ltsz. 85.6.45., 9 ábra 4.). 41