Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Tomka P.: Avar kori település Győr, Bokányi Dezső utcában

AVAR KORI TELEPÜLÉS GYŐR, BOKÁNYI DEZSŐ UTCÁBAN Gyarmathy Zoltán (Győr, Bokányi Dezső u. 123.) 1974-ben konyhakertjükben talált edénytöredékeket hozott be a Xántus János Múzeumba. Közöttük néhány avar korinak látszó darabra figyeltünk fel. Terepbejárással hitelesítettük a lelőhelyet, majd 1974. október 21-e és november 15-e között került sor az első Győr környéki avar kori telepfeltárásra. Az ásatás a körülmények szerencsétlen összejátszása folytán csak szondázó jelleggel bírhatott. Csekély anyagi ráfordítással, a telektulajdonossal egyeztetett időben és helyen 2 m széles kutatóárkokkal dolgoztunk, amelyeket — szükség szerint — 4 m-esre szélesítettünk ki.

1 1. A lelőhely A telek Győr város összefüggően beépített területének Ny-i szélén, az Újváros nevű városrész határán található, a jelenlegi Rábca-medertől, illetve az azt kísérő töltéstől D-re, annak közvetlen közelében (1—2. ábra). A térületet régebben Somos-dűlőnek nevezték. Az egykori természeti viszonyok rekonstruálása nem könnyű feladat. Itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy a mai Rábca-meder eredetileg Duna-ág lehetett, a Rábca ugyanis lelőhelyünktől Ny-ra, Abda és Pinnyéd között torkollott a Dunába.

2 Hogy ez a helyzet mikor változott meg, nem tudjuk, a XVIII. században már a Rábca folyik a régi mederben (a Rábával közös torkolatának áthelyezésére csak 1908-ban került sor

3

). A Somos-dűlő mindenképpen régi vízmeder közvetlen közelében helyezkedik el, talaja folyami hordalék: az átlag 30—35 cm-es szántott humuszréteg alatt mintegy 40 cm homok, mélyebben kavics. Az egykori település kiterjedését ma már lehetetlen meghatározni. A telep belsejét 50 m hosszan vágtuk át. Az ásatás területétől D-re egykori kavicsbánya betöltött gödrei tették lehetetlenné a kutatást, K felé a házhelyek és az utca terepbejárásra alkalmatlanok, Ny-ra és É-ra az intenzíven művelt konyhakertekben semmi sem látszott (az É-i telekszomszéd ráadásul elzárkózott az ásatás engedélyezésétől), tovább haladva pedig már a Rábca-töltés következik. 35