Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

T. Szőnyi E.: Régészeti adatok Arrabona legkorábbi megszálló csapatához

szembeszórás díszíti. Bevonata ezüstös, fémes színű. (5. ábra 3) Ltsz: 84.1.154. Az egyet­len, általam ismert hozzá hasonló töredék Magdalensbergből származik, ezen belül lelőhe­lye sajnos ismeretlen. 25 Az itt felsorolt kerámiaanyag alapján igazoltnak látjuk, hogy már az általunk ismert legkorábbi palánktábort megelőző időben (Tiberius korában) kellett lenni Arrabonában olyan felvevőképes piacnak, amely ezeket az árukat igényelte. A kutatás régi megállapítása, hogy a korai importáruk nagyobb tömegben való jelenléte általában katonai csapatot jelez. Elképzelésünk szerint ez a csapat az ala Pannoniorum volna, amelynek korai itt­tartózkodását a munkánk elején említett három sírkő bizonyítja. Ezzel az alával, mint Arra­bona legkorábbi megszálló csapatával számolhatunk. Nem tudjuk, hogy a csapat jelenléte végleges, ül. folyamatos volt-e, vagy csak időlegesen tartózkodott területünkön. Táborának eddig még alaprajzi részleteit sem ismerjük. A következőkben, újabb ásatási eredményeink birtokában, megkíséreljük az ala Pan­noniorum történetének felvázolását. A csapatot, mint első ilyen nevű alát — a győri köveken az ala Pannoniorum név mellett sem sorszám, sem megkülönböztető jelző nem szerepel — a pannon-dalmata lázadás leve­rése után, i. sz. 8—9-ben állították fel, a cohors Breucorumokkal egy időben. Tagjai közé a délpannon törzsek ifjúságát sorozták, a már korábban pacifikált Colapianit és az újonnan leigázott Breucit egyaránt. Felállítása után az egység rövid időre egy távolabbi provinciába, a nevek tanúsága szerint Ny-i kelta területre, legvalószínűbben Hispániába került, ahol ki­egészítő sorozást is folytattak. Amikor a csapat innen Pannoniába visszatért, jól kiképzett és fegyelemben megszilárdult katonáira méltán lehetett számítani az északpannon határte­rület védelmére Arrabonában. Az ala ideve­zérlésének okát — az ismert történelmi ada­tok tükrében — az I. század második évtize­dében a Duna-balparti markomann állam belpolitikai viszályaiban, ill. az ottani esemé­nyek ellenőrzésében kereshetjük (Tac. ann. 44-46.63.). Vizsgáljuk meg közelebbről a három győri kő szövegét! (6. ábra): Bato, Bulus fia a colapianus törzsből szárma­zott és mint az ala Pannoniorum lovasa Sce­nusnak, Scenobarvus fiának szakaszában szolgált. 30 éves korában, 9 évi szolgálat után halt meg. A síremléket Scenus, az örököse ál­líttatta. 6. ábra CIL III 4372 sz. sírkő 29

Next

/
Thumbnails
Contents