Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

T. Szőnyi E.: Régészeti adatok Arrabona legkorábbi megszálló csapatához

10—11. Ritterling 1 típusú gömbölyű falú tálak töredékei (2 db). (4. ábra 4—5) Ltsz: 84.1.325. és 84.1.344. Pannoniából eddig egyetlen savariai és néhány salai példányt isme­rünk a típusból, 17 Magdalensbergen gyakori, keltezése i. sz. 25-ig helyesnek látszik, an­nak ellenére, hogy egyes variációi emonai sírokban későbbi érmekkel is (még Nero is) elő­fordultak. 18 12—13. Pontos formához kötni nem tudjuk azt a két darab egyenes aljú tányért, ame­lyek egészen alacsony talpgyűrűn nyugszanak. Anyaguk alapján azonban biztosan a legko­rábbi itáliai sigillata importtermékei közé kell sorolnunk őket. (4. ábra 5—7) Ltsz: 84.1.205. és 84.1.286. Az első darab alján DAEMITUS (?) név bekarcolva (5. ábra 1). Egyéb importkerámia A legkorábbi rétegből előkerült, viszonylag nagy számú amforatöredék sajnos forma szempontjából nem datálható, ugyanis sajnálatos módon perem-, fül- vagy egyéb jellegze­tes töredék nincs közöttük. Bélyeges példányt sem találtunk. Az oldaltöredékekből pedig csak esetleg anyagvizsgálattal volna eldönthető koruk és származási helyük. Szerencsésebb helyzetben vagyunk az ún. vékony falú csészékkel. Ezeknek D- és Ny­Pannoniából ismert, vöröses színű variációik közül válogattunk néhány darabot bemu­tatásra. A legérdekesebb közülük egy félgömb alakú csésze, amelynek peremét finom, körül­futó barázdák díszítik, ezek alatt kívül és a teljes belső felületen homokszembeszórást alkal­maztak, amelyet ecsetszerű eszközzel elkentek a felületen, ezáltal mintegy „bevakolták" az edényt. Agyaga világos bézs színű, a bevonat egy árnyalattal sötétebb. (5. ábra 2) Lh: 1978. 2. szelvény DNy-i sarokban levő altalajba mélyülő kerek gödör, ltsz: 81.13.1. Az emlí­tett csészetípus Pannoniában igen ritka. Bónis Éva 19 csak Carnuntumból ismertette. M.Grünewald 20 a típust 60—85 közé keltezi. L. Plesnicar 21 ezzel szemben az I. század el­ső felére. Muraltóban a 32. sírban Drag 4 típusú sigillatával és Claudius-éremmel, a 38. sírban Drag 1 formájú tállal és Augustus-éremmel került elő. 22 Vindonissában ezt az edénytípust az augustusi-tiberiusi időkre keltezik. 23 A forma és a díszítés megegyezik a magdalensbergi 115-ös típussal, amelyet ott i. sz. 15—25 közé datálnak. 24 A mi ásatásun­kon előkerült példány egyértelműen a palánktábort megelőző gödörből származik, gyártási idejét tehát mindenképpen az I. század első felére kell tennünk. Hasonlóképpen a század első felére keltezhetők azok a barbotin- és fogaskarcolt díszű csészék, amelyeknek belső felületét, néha a külső rész alsó harmadát is homokszembeszó­rás díszíti. Agyaguk halványsárgás, néhol vöröses, bevonatuk a tompa narancsszíntől a bar­náig változik. Közülük egy barbotin-levéldíszes oldaltöredék került elő a palánktábort megelőző egyik gödörből. Az edényke alsó részét fogaskarcolt zóna díszíti. Agyaga világossárgás, bevonata tompa rőtesvörös. (5. ábra 5) Lh: 1978. 2. szelvény ÉK-i sarok, altalajba mélyülő gödör, Ltsz: 84.1.215. Hasonló típusú edénykék töredékei (5. ábra 4, 6, 7) előkerültek a palánktáborhoz köt­hető rétegből is. Ltsz: 84.1.139., 84.1.326., 84.1.66. Biztosan másodlagos helyzetből — IV. századi feltöltési rétegből — került elő egy fél­gömb alakú csésze töredéke, melynek barázdált pereme alatt barbotinpettyekből felrakott díszítése van. A kis edény alsó harmadát kívülről és a belső felületet igen finom homok­25

Next

/
Thumbnails
Contents