Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

T. Szőnyi E.: Régészeti adatok Arrabona legkorábbi megszálló csapatához

RÉGÉSZETI ADATOK ARRABONA LEGKORÁBBI MEGSZÁLLÓ CSAPATÁHOZ A pannóniai csapattörténet kutatóit régóta foglalkoztatja az ala Pannoniorum történetének kérdése. Az említett lovascsapattól csupán néhány sírkövet ismerünk. Ezek közül eddig három Arrabonából,

1 kettő Gyalókáról — másodlagos helyről —, eredetileg valószínűleg Peresznyéről,

2 egy pedig DalmatiábóP származik. Tudomásunk szerint a legutóbbi időkben Carnuntumból is előkerült a csapat egy katonájának sírköve,

4 mivel azonban ez még természetesen publikálatlan, itt nem foglalkozunk vele. Az eddigi kutatás az ala történetét a következőkben vázolta fel.

5 A csapatot a principals kezdetén Dalmatiában állították fel — az egyetlen, Salona környékén előkerült sírkő alapján. A pannon-dalmata lázadás leverése után az itt szolgáló pannon katonákat hispániaiakkal váltották le. Ezután a csapat 15 körül Gyalókán állomásozott, később — ClaudiusNero idején — Arrabonába került. Ebben az időben, tehát az I. század közepén már ismét pannonokat soroztak az alába, így kerültek tagjai közé a colapianus és breucus katonák. Hogy ennek a fent vázolt csapattörténetnek több pontja enyhén szólva is bizonytalan, már korábbi kutatóknak — elsősorban Mócsy Andrásnak — is feltűnt,

6 többek között azért, mert a pannoniaiak sorozását csak a pannon-dalmata lázadás leverése után kezdték meg.

7 Nem hozott bizonyítékot a feltételezett gyalókai tábor helyén folytatott feltárás sem.

8 A kutatás hiányossága — elsősorban a sűrűn beépített győri belváros hozzáférhetetlensége miatt — mind ez ideig Arrabonából sem ismertünk a legkorábbi római időkre, az I. század első felére keltezhető leletanyagot az elhanyagolható néhány szórványos darabon kívül, noha ez korai sírköveink alapján várható lett volna.

9 Az 1970-es években végre mód nyílt ásatásra a castellum már korábban is feltételezett helyén, a Káptalandombon. (1. ábra) Ezek a feltárások végre meghozták a várt eredményt. Nem kívánjuk itt és most az egész ásatást ismertetni,

10 csupán röviden vázoljuk eredményeinket. Az ásatás során a római tábor három fő periódusához tartozó épületmaradványokat figyelhettünk meg: A) ÍV. század elején épült késő római erőd, B) II. század elején épült kőtábor, C) Claudius korától a Flavius-kor végéig használt palánktáborok. A C táborperiódust két ásatás folyamán mintegy 85 m

2-nyi felületen tudtuk feltárni. Mindkét ásatási területünkön megfigyelhető volt, hogy a palánktábor árkai nem szűz talajba mélyültek. Az 1974-es ásatás kis, 6 m

2-es szondájában mindössze annyit tudtunk érzé21