Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

145 XJM. Céh. 56.11.2. jegyzőkönyv 1861-1873. 146 XJM. HD.72.13.1. (Dátán Cecília fordítása) 147 Uo. 10. pont 148 GySmL:l. CAC. 31/38. 149 Bálint S., KHP. UO. 1. (Szt. István első vértanú), Ud, ÜK. H/168. (Szt. Lőrinc) 150 Uo. n/306-335. 1. 151 XJM. Céh.53.11.11. 152 Bedy V, A győri vár... c. i. m. P. Mansfeldt gróf 1643-tól 1658-ig volt győri fókapitány. 153 GySmL:l. CAC. 31/11. Itt jegyezzük meg, hogy a céhlevelek általában külön megfogalmazták az offertóriumon való részvétel kötelességét. Feltételezhetően az offertórium értelmezésükben a felajánlás megtételét jelentette. Vö. Demkovits Á., i. m. 44.1. és Bedy V., A győri székeskáptalan... c. i. m. 92—93.1. Ez utóbbi szerint offertórium, amit az isteni tiszteleten jelenlevő király, királyné, főurak, előkelőségek szoktak felajánlani, — a legrégibb időtói fogva a legújabb időig ismeretes volt. Bálint S., Szegedi szótár. Akadémiai Kiadó, Bp. 1957.11/301.1. perselyez címszónál: „a perselybe a templomban a mise offertóriuma idején pénzt gyűjt" 154 XJM. Céh. 56.39.2. A csizmadialegények 1770-es rendtartásában az 1747-es és 1762-es kiegészítések is. 155 XJM. Céh. 53.11.32. Isz. irat a belvárosi, Fürdő utcai (366. hrsz.) ház vételéről, melynek ára 1846-ban 1080 ezüstforint volt. A nagy létszámú csizmadiacéh ezek szerint is mozgósítható volt nagyobb összegek előteremtésére. 156 XJM. Céh. 56.33.7. emléklap 126 mester nevével. 157 ÉberL, szerk. Művészeti lexikon 309. 1. 158 Bálint S., ÜK. M96. 1. 159 GySmL:l. CAC. 31/25. Lásd még: Timaffy L., Adatok a győri szíjgyártó és nyerges mesterek történetéhez. Arrabona 8/1966. 151-166. 1. 160 XJM. Céh. 53.12.36. ugyanitt az 1630-as káptalani rendelet! 161 Nagybákay P, Veszprémi és veszprém megyei céhzászlók,... c. i. m., Kalmár J., i. m. 162 Éber L, szerk. i. m. Keller Albert (von) címszó. — Valószínűbb, hogy a zászlókép festője inkább a győri ötvöscéhben 1827-ben remekelt Keller Adolf, vagy azonos nevű, 1859-ben mesterjogot nyert fia lehetett. Lásd Jankó L., Győri ötvösök a 16—19. században. GySz. 1934. 443. 1. 163 Balázs P, Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején (Gazdasági élet és társadalom a XIX. század első felében) Győr. Várostörténeti tanulmányok. Győr 1971. 199—248. 1. 163/a Jeney E—Koppány T., Győr. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1964.46.1. 38. kép közli Holló A. vízfestményét. Az eredeti lsz. XJM-K. 65.1.21. 164 Vörös K, i. m. 389-391.1. 165 XJM. Céh. 56.16.7. lsz. jekv. és 56.61.1. lsz. nyomtatott jkvi lap (1890). 166 Nagybákay P., Veszprémi és Veszprém megyei céhzászlók,... c. i. m. („... a céhrendszer adminisztratív eltörlésével a céhszokások és a céhek kultikus tárgyainak használata nem szűnt meg egycsapásra, még igen sokáig élt a céhközösség szelleme.") 130. 1. 167 Szabó P., i. m. 215. 1. 168 Uo. 211-212. 1. 23. kép. 169 FgÉ. 1874/75. 63. 1. 170 XJM. Céh. 56.13.8. 171 XJM-F. 1358. 172 FgÉ. 1932/33. 34. 1. 173 GySmL:l. CAC. 31/19. Gecsényi L., A győri céhek... c. i. m. 174 XJM. C.62.14.1. 207