Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók
A győri takácsmesterek 1625-óta szervezetten, céhlevél szerint működtek, de a magyar és német mesterek viszálya — a magyarok által kiváltott szabályzatnak a németek által való eltulajdonításával fűszerezve — gyakorlatilag két szervezet külön működését eredményezték. 115 A németek Mária Teréziától kapott 1747-es szabadalmuk óta törvényesen elkülönültek. Ez a szabályzat részletes vallási előírásokat tartalmaz. Megszabta „S. Severinus" patrónus választását, és ünnepének, valamint Mária mennybemenetele napjának ünnepélyes szentmisével való megtisztelését és a szokásos körmeneteken való részvételt. 116 Zászlójuk meggypiros, félselyem damaszt, felső, hosszanti szélén a szervezet megnevezésének kétsoros, gót betűs szövegsávja húzódik, német nyelven. Ezt rokokó keretes birodalmi és magyar címer fogja közre. Az ovális, szalagcsokorral díszített, levélkoszorús zászlóképek mellett — a rúd felőli oldalon — a mesternevek aranybetűs szövegfoltja szerepel. Alul az ábrázolt szentek nevét egy-egy ágaskodó oroszlánokkal tartott vetélős takácscímer és a zászlószentelés tagolt évszáma fogja közre. A jobb oldali zászlókép Szt. Severinust ábrázolja. A takácsok védőszentje valaha a ravennai, takácsmesterből püspökké lett Szevérus volt, akinek alakja a névbeli hasonlóság miatt a XVIII. században már teljesen összefonódott a kölni püspök Severinus személyével. Ilyen néven került a hazai céhek köztudatába is. U7 A zászló jobb oldalának képe a bibliai kálváriajelenetből ismert Szt. Veronikát ábrázolja, kezében a Krisztus arcvonásait őrző kendővel, amely a takácsok számára a szent zászlóra helyezését motiválta. A zászlóképek festői kvalitásában jól érzékelhető hanyatlást mutat a takácsok zászlója. Bár a zászló díszítése, a felfestett, előírásszerű szövegek, jelképek dekoratív hatásúak, a zászlóképek kompozíciójának sivársága, a ruhadrapériák alatti testek anatómiai megoldatlansága szembetűnő. Sok a rosszul rajzolt részlet, az iskolázatlanságra valló hiba. A képek nélkülözik elődeik drámai kifejezőerejét, könnyed színkezelését és az ábrázolásmód eredetiségét. Ez a stílus a sematikus, elrajzolt, megfelelő szakismeret nélkül festett későbbi zászlóink első példája a győri gyűjteményben. (40. kép) A zászló származási adatai zavarosak. Lovas Elemér a céhanyag feldolgozásához készített jegyzeteiben — beszerzési adatokra hivatkozva — utal egy 1874/75-ben szerzett takácszászlóra, de azt 1769-re datálja. A győri múzeum nyilvántartásában szerepel is ilyen évszámú takács cébzászló, de a leltárkönyv rovataiban semmiféle adat nem szerepel. Feltehetően az évszám elírása okozhatta azt a zavart, amely a nem létező zászló leltárba vételéhez és a meglévő kihagyásához vezetett. Az 1798-as zászlót végül az 1965-ös leltározáskor vették nyilvántartásba. U8 10. A gyári magyar és német szűcsmesterek céhzászlója (1802) A szűcsök tevékenységének XVI. századi adatai és egy sor XVII. századi céhemlékük ellenére csak I. Józseftói származó céhlevelüket ismerjük, 1710-ből. 119 Ennek vallási előírásai megszabták a Krisztus szent teste ünnepével kapcsolatos istentiszteleten való részvételt és az e napon esedékes céhmesterválasztást, valamint a karácsonykor, illetve vigiliáján tartandó szentmiséket, de zászlókészítésről nem tesz említést. Ezt a Mária Terézia-kori 1765-ös szabadalom előírása pótolja. 120 1802-ben készített céhzászlójuk meggypiros színű, a zászlóoldalak csaknem egész felületét beborító szentképek téglalap alakú, sarkain homorúan vágott, felül karéjosan zárt ke175 •
