Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

madik cikkely pedig a céhbe való felvételnek a katolikus valláshoz tartozás feltételét szabja meg. A céhzászlóról szóló passzus feltételezi a korabeli zászló elkészíttetését, a ránk maradt 1762-es példány eszerint egy korábbi helyett került használatba, mint ahogy ennek kivágott zászlóképe, illetve az 1828-ban szentelt új zászlójuk is jelzi, hogy időnként szükségessé vált a felújítás, majd a csere. A győri magyar szabók céhzászlója apró virágokkal és rózsacsokrokkal mintázott sötétzöld selyemdamaszt. A használatból kikerülve zászlóképét kivágták, rojtozását lefejtették. Két oldalán azonos, egymásba fonódó ívekből álló, aranyfestésű keretdísz van. A zászlókép körte alakú körvonalát arany festésű rocaille keret övezi, hasonlóképp a zászlókép két oldalához fölül csatlakozó állami, illetve városcímer csücskös talpú, ívelt oldalú pajzsait. A kor divatjának megfelelő keretet kapott a céh hagyományos, Európa-szerte elterjedt ollós címere, melyet a kép alá középre helyezték. Ennek két oldalára tördelték a céh nevének és a zászlószentelés évszámának aranybetűs szövegét. A zászló korának meghatározásánál — az egyértelmű beszerzési adatok ellenére — némi zavart okozott az évszám 6-os számjegyének valóban nullához hasonló formája. így került a múzeumi nyilvántartásba az 1702-es dátum. A zászlón szereplő — 1743-ban adományozott — városcímer azonban egyértelművé teszi a helyes olvasatot.

87 (10. kép) A kivágott zászlóképek tárgyát a fölötte olvasható feliratok őrizték meg. A bal oldali Szt. István királyt és Szt. Imre herceget, a jobb oldali Magyarország védasszonyát ábrázolta. Mivel a céh XIX. századi zászlójának zászlóképei azonos témájúak, Lovas Elemér feltételezte, hogy az 1762-es zászlóképek az új zászlóra kerültek.

88 A régi zászló képkivágásának mérete és alakja jóval nagyobb az új ovális zászlóképeknél, és ez utóbbiak stílusa és minősége is cáfolni látszik az azonosságot. Az egykori zászlókép mellett kétoldalt szerepelnek a mesternevek aranybetűi, a zászló leszerelése következtében némileg hiányosan. 2. A győrifiivarosok céhzászlója (1769) A győri és a szomszédos Szigetben élő fuvarosok számára ÜL Károly 1726-ban adott működési engedélyt, amely az ekkor, kialakult formában az uralkodó iránti tiszteletet erősítő vallásos szellem követelményeivel kezdődik. A német nyelvű céhlevél a kötelező istentiszteletek előírása mellett megszabta a zászlókészítés és körmeneti részvétel kötelességét is. A zászlóval foglalkozó cikkely meghatározta a céh által választandó és a zászlóképen is megörökítendő védőszentet: az Egyiptomba menekülő Jézus, Mária, József — azaz a Szent Család személyében.

89 A beszerzési feljegyzések egyértelműen megjelölték a zászló keletkezésének 1769-es évszámát, mely a zászlón nem szerepel, de valószínűvé teszi az 1767-es Mária Teréziától kapott újabb szabadalom és a zászlóra festett mesterneveknek a céh mesterkönyvi adataival egybevágó igazolása. Közülük Josephus Bodó 1747-ben, Christian Csany 1754-ben, Georgius Gyöngyösi 1758-ban vásárolta meg a céhjogot.

90 A fakóvörös zászló megjelenése is igazolja XVTQ. századi eredetét. A zászlóképet és a köréje csoportosított címereket és jelvényeket összefogó keretdísz rokokó stílusa megerősíti az évszám helyességét. (29. kép) A kikopott vetülékfonalak miatt felhasadozott szövet már a használat korában is javí162