Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Z. Benkovisky P.–Gömöri J.–K. Kaus: Az álzsinegdíszes (Litzen)- kerámia kultúrájához tartozó sírleletek Nyugat-Magyarországon és Kelet-Ausztriában

A sírba helyezett edénymellékletek esetében többnyire kicsi, zsinórbenyomással díszített korsókról beszélhetünk. Ezek tölcsér formájú nyakkal, nagyjából gömb alakú alsó résszel, a perem alatt levő szalagfüllel és egy vele szemben elhelyezett bütyökkel jellemezhetők — tehát olyan formáról van szó, melyet a bronzkori Bi fázis zsinórszerűen díszített edényei közti összehasonlítás alapján a Közép-Duna vidékén a kora bronzkori Litzenkerámia jellemzőjének tarthatunk.

7 A Sopron, Városi pusztán talált korsócska a guntramsdorfi (Alsó-Ausztria) edény raktárlelet

8 megfelelő formáihoz és egy nagyhöflányi korsócskához áll közel,

9 amelyek a középső bronzkor végére datálhatok. A Sopron, Kirchner-dűlőből származó jobban megmaradt, díszített korsócska (1. kép 3) nagyon hasonlít egy dürnkruti (Alsó-Ausztria) edényhez.

10 L. Franz szerint a dürnkruti korsócska az Aunjetitz kultúrához sorolt kerámia kíséretében került elő,

11 de meg kell fontolni azt is, hogy a publikáció megjelenésekor a Véterov-kultúra még nem volt ismert, és ennek leleteit is az Aunjetitz kultúrához sorolták. Tehát, mivel a kísérőleletek elkallódtak,

12 a dürnkruti korsó párhuzamának keresésekor mind az Aunjetitz, mind a Véterovkultúra anyagát figyelembe kell venni. A nagyhöflányi sírban talál korsócska a Litzen-kerámia fent ismertetett tipikus formáját mutatja, amely a tárgyalt síregyüttesekben, az edények kis száma ellenére szemmel látható változatosságot mutat. Talpuk vagy elvékonyodik (4. kép 22), vagy nem (7. kép 3), kívül enyhén behúzott (1. kép 4), vagy omphalosos (1. kép h, 2), a nyak indításánál, ill. a vállon levő bütyök legtöbbször vízszintesen (1. kép 2. ,3), néha függőlegesen illeszkedik az edény testéhez (1. kép 4). Érdemes megemlíteni, hogy a Sopron, Kirchner-dűlőben talált két edény különféleképpen készült. (1. kép 3. ,4) A nagyhöflányi, zsinegbenyomással díszített amfora a tárgyalt kultúra leletanyagában nagyon ritkán előforduló formát képvisel. Egy ilyen formájú edény került elő Darufalván

13 (Draßburg), és a Böheimkirchenben talált edénytöredék

14 is egy amfora darabja lehet. Ami a nagyhöflányi edényt illeti, már Tömördy F. hangsúlyozza publikációjában

15 rokonságát a Gáta-(Wiselburg-) kultúra megfelelő edény formájával, ami nem meglepő, mivel két egymás mellett élő kultúra jelenségeiről van szó.

16 Említésre méltó, hogy a nagyhöflányi amfora díszítése jobbsodratú zsinórral készült.

D Ez az általában balsodratú zsinórral készített Litzen-kerámia esetében ritkán fordul elő, a most tárgyalt amforán és egy másik nagyhöflányi darabon kívül

18 eddig csak az észak-horvátországi Podgorácról ismeretes.

19 A két nagyhöflányi temetkezés lelőkörülményeit felülvizsgálva elsősorban a mellékletként eltemetett állatokkal kapcsolatban merül fel bizonyos ellentét, egyrészt Tömördy F. adatai, másrészt J. W. Amschler eredményei között. így J. W. Armenier sokkal kevesebb állatcsont vizsgálatáról számol be, mint amennyi Tömördy jelentése és a sír publikált felmérése (3. kép) alapján feltételezhető lenne. Ezen kívül elgondolkoztató az a tény is, hogy a Burgenländisches Landesmuseumnak a nagyhöflányi Föllik-hegyen 1972—1976-ban végzett leletmentése alkalmával gyakran még összefüggő állatcsontvázrészletek, sőt teljes állatcsontvázak is napvilágra kerültek. A vizsgált leletegyüttes kettős sírként való értelmezése esetében Tömördy F feltevése ismét arra figyelmeztet, hogy a további, ugyanazon a helyen talált csontvázakat — mint többszörös temetkezést — interpretáljuk. Tekintetbe véve az állítólagos kettős sír kerámialeleteinek időbeni eltéréseit és azt, hogy több kultúrához tartoznak — amire még visszatérünk —, továbbá részleges másodlagos égésüket, valamint azt, hogy az állatcsontvázak 14