Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Varsányi P. I.: Hetvényi István: Emlékirat (Egy 1848-as honvéd visszaemlékezéséből)

JEGYZETEK Bevezető * A hivatalos okmányok szerint nem ez a pontos neve, hanem Siebenstich István. így szerepel a Győrújvárosi evangélikus gyülekezet 1827. évi születési anyakönyv ÜL kötetének 193. lapján; a belügyminisztérium 216/1904. sz. bejegyzésében. Mivel ő mindig a Simstich nevet használta, tiszteletben tartjuk és akceptáljuk a név e változatát. ** A belügyminisztérium 12 023/1871. sz. intézvényében engedélyezte Siebenstich István vezetéknevének Hetvényire történő változtatását. * * * E publikációval az emlékirat közlése teljessé lesz. A már nyomdafestéket látott fejezetek: a délvidéki harcokról „Hetvényi István emlékirata. Részletek egy 1848-as honvéd visszaemlékezéséből" In: Hadtörténelmi Közlemények, 1983. 3. sz. 469—489.; a hódmezővásárhelyi és szegedi tartózkodásról és gyógykezelésről „Részletek Hetvényi István 1848-as honvéd emlékiratából" In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből VI. Szeged, 1982. 199—211.; a fegyverletételről és kényszerkatonáskodásról „Hetvényi István: Honvédemlékek 1849-ből" Új írás, 1984. 9. sz. 52—59. **** „A tanító tökéletesedésének egyik eszköze." A győrvidéki tanító-egylet értesítője, 1880. 9—10. sz.; „Micsoda módszer követendő egy több osztályú népiskolában, hogy mindegyik osztály folytonosan foglalkoztatva legyen?" (Díjnyertes munka); „A történet tanítása a népiskolában"; uo. 1890. 1—4. sz.; „Az 1848—9-ik évi szabadságharcz története. Előadva a népiskola 5-ik és 6-ik osztályában"; uo. 1892. 10—11. sz. Urbán Aladár: A győri 5. honvédzászlóalj toborzása 1848-ban. Arrabona, 1969. 163—176. old.; uő.: A nemzetőrség és honvédség toborzása 1848 nyarán. Akadémiai Kiadó, Bp. 1973. ****** „Ébren a magyar. Egy 1848-as honvéd néptanító megemlékezései". Hetvényi István feljegyzései alapján közreadta Kuszák István. Győr, 1948. 115 p. 1 Szintaxis (syntaxis), gör. — a nyelvtudománynak a szószerkezeteket és a mondatokat tanulmányozó ága. Itt: a régi latin iskolának az az osztálya (szintaxista), amelyben a latin mondattant (szókincs, szópár) tanították. A nyugat-dunántúli iskolák szintaxista osztályaiban előszeretettel használták Emmanuel Alvarez tankönyvének („Syllabus vocabulorum grammaticae") második kötetét. 2 Az említett tanárok: Körmendy Placzid József (1800—1861) 1834—1857 között volt gimnáziumi tanár Győrött. Hölderle Miksa (Maximilián) Ferenc (1794—1862) 1823-tól 1827-ig, majd 1828—1846 között tanított a bencés gimnáziumban. Maár Bonifác János (1788—1855) 1821-től a győri gimnáziumban magyar- és világtörténelmet tanított. 1849—1851 között a győri akadémia helyettes igazgatója. Feltevések szerint Reguly Antal (1819—1858) híres nyelvész, néprajzkutató és utazó az ő szavain felbuzdulva kereste az őshazát. Ramóczy Valérián János (1807—1864) 1838—1850 között a magyar nyelv és irodalom tanára a győri akadémián. Tanított még statisztikát, „álladalomjogot" és bányajogot is. Földrajzi, jogtudományi, grammatikai, irodalomelméleti munkákat írt. Stanke Leander József (1800—1855) 1834—1835-ben a bölcselet tanára Győrben az akadémián, majd könyvrevizor. 1849-től a pesti egyetem tanára. Dr. Tury Oszvald János (1808—1874) 1834—1861: gimnáziumi tanár Győrött; 1845—1850: a győri akadémia tanára. Simon Zsigmond Antal (1814—1891) 1838—1842 között a győri gimnázium, 1842—1850 között az akadémia tanára. írásai jelentek meg a „Hazánk", a „Családi Lapok" és a „Századok" című lapokban, folyóiratban. Kucsera Marián Mihály (1793—1847) 1839—1847 között akadémiai igazgató. „Sermones" címen latin nyelvű beszédei maradtak fenn. Fenix Farkas Ignác (1784—1870) kánonjogi doktor. 1840—1850 között házfőnök és igazgató Győrött. Számos latin nyelvű mű szerzője. Vaswry Kolos (1832—1915) 1869-től töltötte be a győri gimnázium igazgatói tisztét; 1885-től pannonhalmi főapát, 1891—1912 között esztergomi érsek, hercegprímás. A MTA tagja. 3 A pápai református kollégiumot 1531-ben alapították. 1804-ben a református egyház konventje a sárospataki és debreceni kollégiumokkal azonos szintre emelte. Ekkor szervezték meg a hatosztályos gimnáziumra épülő — egyetemre előkészítő — bölcsészeti szakot, jogakadémiát és a lelkészeket képező teológiát. 4 Stettner (1848-tól Zádor) György (1799—1866). Szemere Bertalan nem igazságügyi, hanem belügyminiszter volt. 130