Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Dominkovits P.: A bőnyi nemesi közbirtokosság igazgatása a XIX. század első felében (1814–1846)

vatkozva az 1840. évi tisztújításon jelölt hiányában az igazgató volt kénytelen e munkakört is felvállalni (1840. I. 16.), ami nem volt egyedülálló eset a közbirtokosság történetében. (1814. V. 1.) 1822—30 között a compossessoratus erdőbírót is választott, akinek a feladatköre megegyezett az erdőispánéval.

57 Jövedelmét valószínűleg egy kis ingatlan is gyarapította. (1830. VI. 6.) 6. A csendbiztos 1843-tól választották. Hatáskörének meghatározása sok vitát váltott ki, és a vizsgált három év alatt cseppet sem elhanyagolhatóan módosult. Közhelyesléssel különítették el e hivataltól a határon áthajtott állatok utáni vámszedés feladatát, ami újra bérbe adva 53 ft-tal jövedelmezőbb is lett. A belső utak többnyire kavicsozással történő javítása és a javítást végző, közpénztárból fizetett napszámosok felügyelete mellett (1845. XII. 8.) munkája zömét a rendfenntartás tette ki, melyben együttműködött a közbirtokosság két felfogadottjával, a tizedessel és az éjjeliőrrel. (1846. I. 16.) E tisztség fizetéssel nem járt. A súlyos fegyelmi vétséget elkövető csendbiztost, pl. a rendfenntartói feladatára őt jogosan figyelmeztető tizedest helybenhagyó Hamar Istvánt, a járásbeli főszolgabíró elé idézték, és az ügyét kivizsgálva Bay Antal őt hivatalából elcsapta, a panaszos fél részére 50 vft lefizetésére kötelezte. (1846. II. 17., 26.) 7. Egyéb, 1814—1846 között ideiglenesen választott tisztségviselők A közbirtokosság tisztikarának időszakunkra már megszilárdult elemeit áttekintve dolgozatunkat az időlegesen felmerült, vagy rövidebb idő alatt is elvégezhető feladatokra, állandósítást nem követelőén, választott tisztségviselők felemlítésével folytatjuk. Az 1827: VII. tc.-ben előírt országos összeírás

58 1829. február 1-jei dátummal lezárt bőnyi tabellái, bár a szőlő minőségéről nem a legjobbat mondják,

59 mégis a szőlészet jelentőségét tagadni nem lehet. Erre a kiváló leíró statisztikus, Fényes Elek is felhívta már a kortársak figyelmét.

60 A közbirtokosság 1818—1821 között választott szőlőinspektort, mellé 1820—21-ben hegymestert is.

61 Helyüket később a közbirtokosság, majd a közbirtokosok szegődményesekkel töltötték be. Mint már említettük, a mészárost gyakran érték panaszok a friss hús hiánya vagy romlott hús kimérése miatt. A familia ennek megakadályozására több esetben is 2—3 főt húsinspektornak nevezett ki, kik az egészséges állatok vágatására, húsmérésre ügyeltek. (1833. II. 28.) Loebisch doktor kérésére a közgyűlés kimondta a levágandó állatok kötelező orvosi ellenőrzését is. (1837. III. 28.) A továbbra is beérkező panaszok e kérdéskör hiányos megoldásaira mutatnak. Az 1837-ben de facto elkezdődő tagosztály és ekkoron a familia életét felkavaró Szalayféle birtokper

62 szükségessé tette egy, a közösség előtt hitellel bíró személy, a „becsüs" megválasztását.

63 A compossessoratusra jelentős többletkiadásokat felrovó per nyomán a 102