Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)

Tompa P.: Die eigenartige Variante der Begrabundsgewohnheiteh den Steppen. Das hunnische Totenopfer

40 5. /. Vajnstejn— V. P. D'jakonova, Pamjatniki v mogil'nika Kokel' konca I. tysjaceletija do nasej ery — pervyh vekov nasej ery, Trudy Tuvinskoj kompleksnoj arheologo-etnograficeskoj ekspedicii II. (1966), 255., V. P. D'jakonova, Bol'Sie kurgany-kladbisca na mogil'nike Kokel', Trudy Tuvinskoj kompleksnoj arheologoetnograficeskoj ekspedicii HI. (1970), VIII—IX. tábla 41 Otcet Arheologiceskoj komisii za 1898, 55. 42 V. I. Cincius, Manchu-tunguz Date on the Word „Horse", Central Asiatic Journal X. (1965), 152. 43 /. A. Lopatin i. m. 1960, 71. 44 P. Tomka, i. m., Acta Orient. Hung. XVIH. (1965), 163. Furcsa, hogy megadott jelentése sem a mongol, sem a mandzsu szókapcsolatból nem derül ki, ehhez török nyelvű közvetítést kell feltételeznünk (ujgur kork, körg „Bildnis"; üs- „zerreisen, vernichten"). Hogy itt egy török kifejezés adaptálásáról van szó, azt támogatja a szintén ebbe a körbe tartozó egyéb terminológia is pl. kimsu „aranyozott vagy ezüstözött papírpénz, amit a halott számára elégettek", vö. ujg. kümüs „ezüst". 45 E. Hauer, i. m. 1952, 684. 46 Herodotos IV. 71—73. 47 M. Rostovtzeff, Iranians and Greeks in South Russia, Oxford 1922, 105, XXJTÍ. tábla 2. 48 T. M. Minaeva, Mogil'nik Bajtal—Capkan v Cerkesii, SA XVI. (1956), 259. — az utóbbiak nem temetőből származnak. 49 O. D. Dasevsjkaja, Pogrebenie gunnskogo vremeni v Cernomorskom rajone Kryma, Drevnosti Vostocnoj Evropy, Moskva 1959, 52. — köztük combcsontot is, Bóna I. ezért csak feltételesen sorolja a nyúzott lóbőrős temetkezések sorába: Bóna I., A szegvár-sápoldali lovassír, Arch. Ért. 106. (1979), 20. Mi itt a részleges lovastemetkezéssel csak annyiban foglalkozunk, amennyiben az kimutathatóan a halotti áldozattal függ össze, vö. R Tomka, Horse Burials among the Mongolians, Acta Arch. Hung. 21. (1969) 149—154., ahol arra is rámutattunk, hogy a nyúzott lóbőrös áldozatot nem temették el okvetlenül, azért is olyan nehéz a nyomára bukkanni. 50 /. V. Sinicyn, Pozdne-sarmatskie pogrebenija na Niznego Povolz'ja. Izvestija Saratovskogo Niznevolskogo Instituta Kraevedenija VU. (1936), 9. 51 Otcet Arheologiéeskoj komisii za 1890, 121—122. 52 Kiragadott példák: Tiszavasvári-Koldusdomb: 21. sír: Csallány D., Szabolcs-Szatmár megye avar leletei, Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve I. (1958), 58—59.; Szentes-Derekegyháza: Csallány G, A szentes-derekegyházi népvándorlás kori sírlelet, Folia Arc. I—ü. (1939), 116.; Szegvár-Sápoldal (teljes lócsontvázzal együtt): Bóna L, i. m., Arch Ért. 106. (1979), 6. Önálló sírban: Csóka 43. sír; Gyönk 97. sír; Szekszárd, Bogyiszlói út 268. sír, Bukova-puszta — vö. Bóna I. i. m., Arch. Ért. 106. (1979), 21. 53 N. A. Mazitov, Juznyj Ural v. VI—VUI. vv. Arheologija SSSR, Moskva 1981, 26. 54 N. A. Mazitov, i. im. Moskva 1981, 28. 55 V. F. Gening, Magna Hungária és a régészeti emlékanyag, Arch Ért. 105. (1978), 261.; E. A. Halikova, Rannevengerskie pamjatniki Niznego Prikam'ja i Priural'ja, SA 1976/3, 151. 56 Idézi M. I. Artamonov, Istorija Hazar, Moskva 1962, 187. 57 Z. V. Togan, i. m. Leipzig 1939, 27., orosz fordítás: A. P. Kovalevskij, Kniga Ahmeda ibn Fadlana o ego putesestivii na Volge v 921—922. gg., Moskva-Leningrad 1956, 128. 58 P. Tomka, i. m., Acta Arch. Hung. 21. (1969), 149—154., etimológiailag is „utánaküldi". 59 P. Tomka i. m., Acta Arch. Hung. 21. (1969), 150. Ismét hangsúlyozni kívánjuk, hogy ősöknek bemutatott áldozat nem csak egyféle volt, és ezekben sok volt a közös vonás, vö. Ligeti L. A mongolok titkos története, Bp. 1962, 43—44.§ és kommentárja 142—143., 70.§ és kommentárja 145. — ez utóbbihoz még L. Ligeti, Le sacrifice offert aux ancêtres dans l'Histoire Secrete, Acta Orient, Hung. XXVIJ. (1973), 145—161. 60 E. Hauer, i. m. 1952, 597. 61 Bóna L, i. m., Arch. Ért. 106. (1979), 21. 62 S. V. Kiselev, Drevnjaja istorija Juznoj Sibiri, MIA 9. (1949), 302. 63 S. V. Kiselev, i. m., MIA 9 (1949), 304-305. 64 A. D Grac, Arheologiceskie rakopki v Sut-Hole i Baj-Tajge, TTKAEE IL (1966), 90—105. 65 S. I. Vajnstejn — V. P. D'jakonova, i. m., TTKAEE n. (1966), 190. 66 A. D. Grac, Arheologiceskie raskopi v Mongun Tajge i issledovanija v central'noj Tuve, TTKAEE I. (1960), 40-45. 67 V. P. Levaseva, Dva mongil'nika kyrgyz-hasakov, MIA 24. (1952), 121—128. 68 A. D. Grac, i. m. TTKAE I. (1960), 129—143. 68a V. P. Potapov, Polevye issledovanija Tuvinskoj arheologo-etnograficeskoj ekspedicii, TTKAEE II. (1966), 10. L. R. Kyzlasov, rec. Trudy TKAEE L, Sov. Etn. 1961/4, 225—230. alighanem joggal vitatja a kínai pénz keltező értékét. Nem hisz a MT-58-V. kurgán bábujában sem, az — állítólag — a sírból származó maturus férfikoponya alapján, vö. V. P. Alekseev, Materialy k paleoantropologii Zapadnoj Tuvy, TTKAEE I. (1960), 284-312. Joggal tételezhetjük fel azonban, hogy az ásató megfigyelése a helyes, a koponya nem a fenti sírból származik; nem ez lenne az első példa az antropológiai anyag keveredésére. 69 /. Erdélyi—C. Dorjsüren—D. Navan, Results of the Mongolian—

Hungarian Archeological Expeditions 1961-1964, Acta Arch. Hung. XIX. (1967), 356-358. 70 Csallány D., A bácsújfalusi avar kori hamvasztásos lelet, Arch. Ért. 80. (1953), 133—141. ; /. Kovrig Contri53