Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)

Tomka P.: A sztyeppei temetkezési szokások sajátos változata. A hun halotti áldozat

találhatók

80

. A VII—IX. századi kelet-európai sztyeppén hasonló jelenségek figyelhetők meg: a katakombasíroknál a halotti áldozatra leölt állatok csontjai, a tor maradványai a katakombák körül kis gödrökben voltak (néhány edény, állatcsontok, néha ép állatkoponyák). Novo-Pokrovsk lelőhelyen hamvasztásos lelethez kapcsolódott tajnik (benne lószerszám, fegyverek és ékszerek), (5. kép) a Suhoj Gomol 'si-i temetőben a rejtekhelyen fegyver és más is volt, egy tajnik temetkezés nélkül Oskohól ismert, benne fegyver, lószerszám, 5. kép Halotti áldozat, Novopokrovsk (S. A. Pletneva nyomán) vasüst lánccal

81

. A dmitrovoi temetőben a sírok között különálló gödrökben találták meg a halotti áldozat maradványait (edényeket és állatcsontokat)

82

. A nevolinoi temető három sírjában a töltelékföldben találtak edényeket, a szokás magyarázatául a múlt századi votják, mordvin, karéliai finn és permi néprajzi megfigyelések szolgálnak

8273

. A magyarországi leletanyagban található hasonló jelenségekről még nem dönthetjük el véglegesen, hogy ide tartoznak-e. Apilismarót-basaharci késő avar temetőben feltárt gödrök (amelyeket Fettich N. áldozati gödröknek tartott) nem egykorúak a temetővel

83

. A Győr-téglavető dűlői avar kori temetőben megfigyelt tűzhelyek sem tartoztak a temető használatának idejébe

84

. Az oroszlányi és pókaszepetki korai avar kori temetőkben — az előzetes beszámoló szerint — egykorú edényeket találtak külön gödrökben

85

. Az ősöknek hozott áldozatokról és az őskultusz helyéről szóló történeti források sorozatát J. P. Roux állította össze (a vu-huanok szarvasmarha vagy juh elégetésével áldoztak; a kitajoknál ugyanez a szerep a fehér lónak és a hamvas színű szarvasmarhának jutott; „ősök barlangjairól" esik szó a nyugati türkökkel kapcsolatban, ahol minden évben áldozatot mutattak be; a tabgacoknál ugyanez már templommá vált; a bolgároknál minden nemzetség öregjei áldoztak az ősöknek)

86

. Az őskultusz helyei a VI—VIII. századi körülkerített áldozóhelyek {ogradkïf. Felállított kövekből álló kőkerítés veszi körül őket, néha több is csatlakozik egymáshoz. Óriási területen terjedtek el (Mongólia, ÉNy-Kína, Altaj, Tuva, K- és Közép-Kazahsztán). Az eddig feltárt több mint 100 áldozóhely egyikében sem találtak emberi csontokat (kivéve persze, amikor a XI—XII. században másodlagosan temetkeztek beléjük), előkerültek viszont a tor maradványai (állatcsontok), zabla, nyílhegy, néhány egyéb tárgy — ez az inventár a tajnikok leleteire emlékeztet. Jellemző példa a kudyrgei 15 áldozóhely: az I-ben kis gödörben állatcsontok, köztük égettek is, a U-ban 45 cm-es gödörben vaskés és egyéb vastöredék, a VI-ban 95x50 cm-es kőládában kevés faszén, vas nyílhegy, tőr, íj csontlemeze, vaskampó és rúd, a VII-ben vaskés, a XI-ben zabla, akasztóhorog és vasveret, a XIII-ban páncélleme45