Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)

Gecsényi L.: Városi önkormányzat Győrött a XVII. században

15 Staatsarchiv, Dresden. Geheimes Archiv. Locate 9325. Acta und Handlungen Herrn. F. Hardeck und die Aufhebung Rab bettr. 1594. 16 Gecsényi L. Katonák és polgárok... i. h. 679. old. Hasonló helyzet lehetett Komáromban, ahol egy 1681 júniusában tartott ítélőszéken a városi főbírón és az esküdteken kívül az érsekiéli prédiális szék alispánja, a seregbíró, a várőrség prefektusa és egy vajda vettek részt. Statny Okresny Archiv v Komárne. Komárom város levéltára. Városi Jegyzőkönyv 1. köt. 306. fol. Lásd továbbá, Szombathely gyakorlatát, ahol a megyei tisztviselők ugyancsak ott voltak alkalmanként a törvényszéken. Kiss M. i. h. 131. old. 17 Gecsényi L. Die Rolle der Stadt Győr (Raab) im Ost-West-Rinderhandel im 16—17. Jhdt. in: Burgenland in seiner pannonischen Umwelt (Eisenstadt, 1984) 84—93. old. 18 Komárom Megyei Levéltár. Esztergomi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára. Capsa 67. fasc. 8. Nr. 8. és GyKML: XX. téka 3017. sz. 19 GyL: Győr város Levéltára. A város tanácsának iratai 1/1603. 20 GyL: Győr város Levéltára. Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 14. köt. 204. fol. 20a GyL: Győr város Levéltára Győr város magánokiratai 746. sz. Benkovith Péter (41 éves) volt városbíró, alispán, Bogyó János (54 éves) gyalogvajda és Szombath (Szabó) András városbíró (65 éves) vallomásai 1649. március 27—április 1. között. A zászló korábbi létezéséről, apjára és a hajdani városbírákra való hivatkozással, Szombath András beszélt. 21 A vármegyei közgyűléseket és ítélőszékeket azokban az esetekben tartották a Városházán, amikor az alispán nem rendelkezett Győrben megfelelő tágas házzal. Ilyen gyakorta előfordult, mint ez a vármegyei jegyzőkönyvekből kitűnik. A Városháza épületében lévő szegletboltot 1633 szeptemberében említik először, amikor bérbe adták Horváth Gombkötő Péternek. GyL: Győr város Levéltára. Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek 5/a köt. 15. fol. A városi börtönből 1637-ben jegyzik fel Bajusz Mihály polgár panaszára, hogy az épület egyes részei deszkából vannak, s a rabok ott szöknek. Ezért elhatározta a tanács, hogy a deszkát téglafallal cseréli fel. uo. 26. fol. A Városháza építéséhez szükséges építőanyagot alkalmanként az engedetlen polgárokra kiszabott büntetésekből fedezték. 1630-ban a városbíró megsértéséért Maróthy Gáspár deáknak 10 000 bécsi zsindelyt kellett adni, 1642-ben viszont a város szabadsága ellen vétő Miklós Mártont és Gábor deákot ítélték 15 000 öreg tégla és két ablakra való faragott kő szolgáltatására, uo. 7. köt. 17. fol. és 5/a köt. 100. fol. 22 V.o. Szakály Ferenc: Magyar nemesség a XVII. századi hódoltságban, in: Magyarország társadalma a török kiűzésének idején (Salgótarján, 1984) Discussiones Neogradienses 1. 33—36. old. 23 GyL: Győr vármegye Nemesi Közgyűlésének jegyzőkönyvei 1. köt. 163—166. fol. 24 Gecsényi L.: Gazdasági és társadalmi változások... i. h. 15—17. old. Dallos Miklós pályafutásáról lásd még Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomatikai iratai (1618—1626). Közrebocsátják Franki Vilmos és Ráth Károly (Esztergom 1867). 25 Bedy Vince a győri káptalan és a város történetének kiváló ismerője a káptalan szemszögéből így értékelte a kiváltságok adományozását: ,,E kiváltságok nagyobb része egészen átlyuggatta a káptalan földesúri jogát és máris megkezdte a város felszabadítását. Nem is a régi kiváltságok megerősítése volt ez, hanem jórészben teljesen új kiváltságok, melyek nem feleltek meg a történeti valóságoknak, melyre a kérelmezők jogukat felépítették." i. m. 134. old. Bedy éppen a döntő momentumot, a káptalani joghatóság fenntartását hagyta figyelmen kívül. 26 A kiváltságlevelek eredeti példányai GyL: Győr város Levéltára. Privilégiumok. A káptalan és a világi földesurak tiltakozására Bedy'i. m. 134. old. és GyL: Győr vármegye Nemesi Közgyűlésének jegyzőkönyvei 1. köt. 146. fol. 27 Győr város levéltára őrzi azokat a jegyzőkönyveket, amelyek a város életének fontos eseményeit, így alkalmanként a bíróválasztásokat is megörökítették az utókor számára. E jegyzőkönyvekben azonban a meghatározó a különböző peres ügyek feljegyzése, s vannak évek, évtizedek, amikor a főbíró, az esküdtek és más tisztségviselők személye is csak igen nagy nehézségek árán állapítható meg. 28 1600. június 5-én 91 polgár nevét jegyezték fel a város könyveibe. GyL: Győr város Levéltára Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek 1. köt. 360. fol. megjelent Jenéi Ferenc A régi Győr magyarsága c. közleményében. Győri Szemle, 1940. XI. évf. 2. sz. 107—108. old. 1615-ben 297 polgár nevét írták össze. GyL: Győr város Levéltára. Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 1. köt. 290. fol. — megjelent Jenéi Ferenc idézett című közleményében a Győri Szemle 1940. XI. évf. 3. sz. 189—190. old. Az 1678-as választások adata GyKML Káptalani számadáskönyvek V. köt. 155—158. fol.; az 1688-as választásé GyL: Győr város Levéltára Tanácskozási és ítélkezési jegyzőkönyvek 15. köt. 59. fol. 29 A választások rövid leírását, mindenekelőtt a század első feléből származó jegyzőkönyvek tartalmazzák. A közfelkiáltással való , ,marasztásra" Szőnyi Márton ügyében 1678-ban folytatott vizsgálat tanúvallomásai szolgáltatnak adatokat. (SL: Csornai Konvent Hiteleshelyi Levéltára. Másolati könyvek 7. köt. 166. fol. Nr. 124). Az eskütétel időpontjai az ismert esetekben április 24. és május 4. között voltak. Az eskütétel módját 1640-ből Oppaka György és 1647-ből Szakony János megválasztása alkalmából ismerjük. Oppakánál megjegyezték, hogy az esküt magyar nyelven tette le. Szakony Jánosnál említik, hogy az esküt polgártársa Szalay Márton kezébe tette le. (GyL: Győr város Levéltára, Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek 8. köt. 47. fol. és GyL: Győr város Levéltára. A város magánokiratai 449. sz.) Az 1624. évi eskü szövege: 118