Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Rozsnoki Zs.: Nyugat-magyarországi vasbucák fémtani vizsgálata

Lehetnek azonban nagyobb kiterjedésű ferrites részek is. Erre mutat az Sí/4 minta egyenletesen ferrites szövete. A minta szivacsos jellege magyarázza talán, hogy ezen a részen a dekarbonizáció nagyobb mélységig hatott. Az S1/5 minta a buca alsó részéről származik. Szövete öntött jellegű. Megfigyelhetők benne a grafitos eutektikus cellák (15. ábra). A darab szélén egyes helyeken tipikus elégési nyomok találhatók (16. ábra). Jelenlétük erősebb helyi túlhevítésre utal. A grafitos eutektikum mellett a darab tartalmaz leburitot is (17. ábra). Az SI/6 próba jellegét tekintve az előzőhöz hasonló: grafitosan kristályosodott öntött szövetű. A grafit eloszlása egyenletesebb, mint az SI/5-ben, és ledeburitot nem tartalmaz. A fémes alapanyag karbontartalma kisebb, mint a hasonló állapotú normál öntöttvasaké, kevesebb perlitet tartalmaz. A ferritkristályok nem a grafit határán alakultak ki. Mindezek a jelenségek talán arra utalnak, hogy a bucát az olvasztás után dekarbonizáló hatású hevítésnek vetették alá. A grafit az újraizzítás során nem, vagy csak kismértékben eldódott, mert viszonylag stabil képződmény. Az austenit karbontartalma viszont lecsökkent. A perlit részben szferoidizálódott, ami lassú hűlés vagy újraizzítás eredménye lehet (18., 19. ábra). Az ismertetett két minta azt mutatja, hogy a buca alsó része a kohósítás során megolvadt, sok karbont vett fel. Öntött jellegű szövete kovácsolással nem alakítható. Egyértelmű különbség mutatkozik a buca alsó és felső része között. Egybevetve a két bucánál tapasztaltakat megállapíthatjuk, hogy a homogenitási vizsgálat nem hozott pozitív eredményt. A bucák egyes részei között nagy különbségek lehetnek mind összetétel, mind szövetszerkezet tekintetében. A többi bucából egy-egy minta állt rendelkezésre. Az általuk nyújtott információkat tehát nem tekinthetjük az egész bucára érvényesnek, de tájékoztató adatokat adhatnak. Főleg azért, mert a mintavétel mindegyik darabon a vizuálisan legjobbnak tartott részből történt, közel azonos értékű helyekről. (10. ábra.) A KIl/l minta szövete különböző finomságú perlit, a próba közepén cementithálóval. A csiszolaton látható fekete vonalak átlapolódások eredményei vagy esetleg kovácsolás hatására létrejött repedések (20. ábra). A szövet elég sok rideg cementitet tartalmaz, ami a repedést elősegítheti. A felületen helyenként dekarbonizáció során ferrites szövet alakult ki. A KIIl/l darab a buca felső részéről, a bevágás mellől való. Szövete öntött jellegű, ledeburitos. Sok benne a rideg cementit fázis. A ledeburit mellett perlit is található (21. ábra). Kis nagyítású felvételen jól látható a rideg cementit és a perlit aránya (22. ábra). A KIV/l minta szövete hasonló az Sl/2-höz. Külső csücske ferrites, kevés perlitet tartalmaz. Befelé haladva a karbontartalom nő, a szövet tisztán perlites, majd cementithálós perlit lesz. A buca külső rétege erősen dekarbonizálódott, az átmenet fokozatos az egyes szövetfajták között. A KV/l minta az üllővé alakított bucából való. Ferrites szövetű (23. ábra). A külső felületeknél kevés perlitet tartalmaz. Jól kovácsolható. A minta közepén nagy perlites folt látható (24. ábra), mely kovácsolás során a felületről gyűrődhetett be. Az anyag kovácsolhatóságát lényegesen nem befolyásolja. A perlites folt és a ferrites alapszövet között éles határvonal húzódik (25. ábra). A KVI/1 minta szövete nagyon finom perlit, helyenként cementitrögökkel. (26. ábra.) Az SII/1 minta a bevágás mellől való, perlites szövetű, elvétve tartalmaz kevés ferritet. 91