Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék régészeti kutatásairól – II.
tapasztalatok alapján) a kányaszurdoki olvasztókemencék római kori voltát. Mivel azonban edénycserepeket is találtunk s ráadásul rétegben a salakok között és nem a salakhalmok alatt, mint a korai vaskori cserepeket — a kányaszurdoki kohótelepet római korinak kellene tartanunk. Annál is inkább, mivel a későbbi datálást kerámialeletek nem igazolják. Egyedül a mellfalazatok formái utalnak a korai középkori olvasztókemencékre. (Nemeskér, Tömörd, Tarjánpuszta, Dörf 1-Dérf öld). Mellfalazatokat, fújtatótéglákat azonban már egyes kelta és római kohóknál is használtak/'" igaz, kisebb és zömökebb darabokat, amelyek inkább tégla- (Düsenziegel), mint falazatszerüek. Itt a jellegzetes mellfalak alapján tudunk csak hozzávetőleges kort megállapítani. Befejezésül meg kell állapítanunk, hogy a kányaszurdoki kohótelepen olyan újabb vasolvasztókemence-típust ismertünk meg, amilyent a nyugat-magyarországi vasvidék hazai és burgenlandi részén eddig még nem találtunk, Noricumban és az egykori római birodalom egyes provinciáiban viszont jól ismert ez az olvasztókemence-típus, a kőből épített, salakkifolyóval ellátott, mesterséges fujtatása aknakemence, amelyet a középkor végéig használtak. Ilyen kemencékből fejlődtek ki a nagyolvasztók/ 1 ' 1 A római foglalás előtt, az i. e. 2. sz. végéig kb. az ún. Borostyánkő út Scarbantia—Savaria közötti szakasza a Regnum Noricum része volt. Ebben az időben szervezett vastermelés folyt a Velemszentvid és Sopron-Várhely oppidumai között elterülő érclelőhelyek közelében. Mint Kari Kaus kismartoni régész A. J. Ohrenberger és K. Bielenin vasolvasztókemence-leletei alapján megállapította: ezen a vidéken tipikus, földbe mélyített kupola formájú kemencéket használtak a késő La Tène-kor kohászai.'' 5 A római foglalás után, miután a környéket Pannoniához csatolták, az 1—2. századból néhány epigráfiai adat utal a pannóniai vasbányászatra/ 10 amely az eddigi leletek alapján a noricumi és dalmáciai vastermelés mellett nem tölthetett be meghatározó szerepet Pannónia vasellátásában. Inkább azt feltételezhetjük, hogy a pannóniai vastermelés a római korban még a késő La Téne-kori vasbányászat és kohászat volumenét sem érte el, inkább az importból fedezett szükségletek helyi pótlását, kiegészítését szolgálta. Római táborok, villák, városok vassalak leletei' 17 részben háziiparszerű vaskohászatra, zömmel a kovácsműhelyekre utalnak/ 8 Pannónia' magyarországi részén eddig nem ismerünk hitelesen feltárt római kori vasolvasztó kohót. A Sopron, Május 1. téri kohó kormeghatározása Nováki Gy. szerint is vitatható,'' 9 csak környezete alapján tételezhető fel, hogy római kori. A kányaszurdoki vasolvasztókat is csak környezetük (római téglaégető kemencék) és a mellettük feltárt salakhalomban talált kopott római kori edénytöredékek alapján datálhatnánk erre a korra. A mellfalazatok formája és méretei datált korai középkori 43 Pleiner, R., Základy slovanského Zelezáfského hutnictví v Ceskych zemích. Praha 1958. 129. 44 Pleiner, R., Neue Grabungen frühgeschichtlicher Eisenhüttenplätze in der Tschechoslowakei und die Bedeutung des Schachtofens für die Entwicklung des Schmelzvorganges. Wiss. Arbeiten Bgld. 59. (1977) Eisenstadt. 107—117. 45 Kaus, K., Zur Zeitstellung von ur- und frühgeschichtlichen Eisenverhüttungsanlagen Burgenlands auf Grund der Kleinfunde. Wiss. Arbeiten Bgld. 59. (1977) 68—69. 46 Kaus i. m. 69., Fitz J., A pannóniai bányák igazgatása. Alba Regia 11 (1971) 154— 156. 47 Gömöri i. m. (27. jegyzet) 94. 48 Sodró i. m. 335. 49 Nováki i. m. (5. jegyzet) 43—44. 32
