Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék régészeti kutatásairól – II.

tapasztalatok alapján) a kányaszurdoki olvasztókemencék római kori voltát. Mi­vel azonban edénycserepeket is találtunk s ráadásul rétegben a salakok között és nem a salakhalmok alatt, mint a korai vaskori cserepeket — a kányaszur­doki kohótelepet római korinak kellene tartanunk. Annál is inkább, mivel a későbbi datálást kerámialeletek nem igazolják. Egyedül a mellfalazatok formái utalnak a korai középkori olvasztókemencékre. (Nemeskér, Tömörd, Tarján­puszta, Dörf 1-Dérf öld). Mellfalazatokat, fújtatótéglákat azonban már egyes kelta és római kohóknál is használtak/'" igaz, kisebb és zömökebb darabokat, amelyek inkább tégla- (Düsenziegel), mint falazatszerüek. Itt a jellegzetes mellfalak alapján tudunk csak hozzávetőleges kort megállapítani. Befejezésül meg kell állapítanunk, hogy a kányaszurdoki kohótelepen olyan újabb vasolvasztókemence-típust ismertünk meg, amilyent a nyugat-magyaror­szági vasvidék hazai és burgenlandi részén eddig még nem találtunk, Noricum­ban és az egykori római birodalom egyes provinciáiban viszont jól ismert ez az olvasztókemence-típus, a kőből épített, salakkifolyóval ellátott, mesterséges fuj­tatása aknakemence, amelyet a középkor végéig használtak. Ilyen kemencékből fejlődtek ki a nagyolvasztók/ 1 ' 1 A római foglalás előtt, az i. e. 2. sz. végéig kb. az ún. Borostyánkő út Scar­bantia—Savaria közötti szakasza a Regnum Noricum része volt. Ebben az időben szervezett vastermelés folyt a Velemszentvid és Sopron-Várhely oppidumai kö­zött elterülő érclelőhelyek közelében. Mint Kari Kaus kismartoni régész A. J. Ohrenberger és K. Bielenin vasolvasztókemence-leletei alapján megállapította: ezen a vidéken tipikus, földbe mélyített kupola formájú kemencéket használ­tak a késő La Tène-kor kohászai.'' 5 A római foglalás után, miután a környéket Pannoniához csatolták, az 1—2. századból néhány epigráfiai adat utal a pannó­niai vasbányászatra/ 10 amely az eddigi leletek alapján a noricumi és dalmáciai vastermelés mellett nem tölthetett be meghatározó szerepet Pannónia vasellá­tásában. Inkább azt feltételezhetjük, hogy a pannóniai vastermelés a római kor­ban még a késő La Téne-kori vasbányászat és kohászat volumenét sem érte el, inkább az importból fedezett szükségletek helyi pótlását, kiegészítését szolgálta. Római táborok, villák, városok vassalak leletei' 17 részben háziiparszerű vasko­hászatra, zömmel a kovácsműhelyekre utalnak/ 8 Pannónia' magyarországi ré­szén eddig nem ismerünk hitelesen feltárt római kori vasolvasztó kohót. A Sop­ron, Május 1. téri kohó kormeghatározása Nováki Gy. szerint is vitatható,'' 9 csak környezete alapján tételezhető fel, hogy római kori. A kányaszurdoki vas­olvasztókat is csak környezetük (római téglaégető kemencék) és a mellettük fel­tárt salakhalomban talált kopott római kori edénytöredékek alapján datálhat­nánk erre a korra. A mellfalazatok formája és méretei datált korai középkori 43 Pleiner, R., Základy slovanského Zelezáfského hutnictví v Ceskych zemích. Praha 1958. 129. 44 Pleiner, R., Neue Grabungen frühgeschichtlicher Eisenhüttenplätze in der Tsche­choslowakei und die Bedeutung des Schachtofens für die Entwicklung des Schmelzvorganges. Wiss. Arbeiten Bgld. 59. (1977) Eisenstadt. 107—117. 45 Kaus, K., Zur Zeitstellung von ur- und frühgeschichtlichen Eisenverhüttungsan­lagen Burgenlands auf Grund der Kleinfunde. Wiss. Arbeiten Bgld. 59. (1977) 68—69. 46 Kaus i. m. 69., Fitz J., A pannóniai bányák igazgatása. Alba Regia 11 (1971) 154— 156. 47 Gömöri i. m. (27. jegyzet) 94. 48 Sodró i. m. 335. 49 Nováki i. m. (5. jegyzet) 43—44. 32

Next

/
Thumbnails
Contents