Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék régészeti kutatásairól – II.

lyamat mellett nagy karbontartalmú, selejtes termék keletkezhetett, arra J. W. Gilles és a hazai kutatásban Vastagh G. is rámutatott.

39 A kérdés további taglalása már nem a régész, hanem a metallográfus és kohómérnök feladata. A kányaszurdoki kemencék helyszíni tanulmányozásának eredményeként tehát nem zárhatjuk ki, hogy a bucák részben itt készülhettek. Bebizonyítani régészeti módszerekkel szintén nem lehet, csak rekonstruált kemencében végzett kísérletekkel.

40 Próbáljuk meghatározni az olvasztókemencék használatának idejét. Típus alapján a hazai anyagból ezt egyelőre nem lehet elvégezni. A szomszédos burgenlandi kohászati kemenceleletek között sem ismert ez a típus. Kazimierz Bielenin öt olvasztókemence-típust határozott meg a burgenlandi leletek között, a magyar határ közelében feltárt salakmezőkön:

41 1. Szabadon álló kupolakemence (kelta), 2. bemélyített kupolakemence munkagödörrel (tipikus Burgenlandban, kelta), 3. műhelygödör oldalába épített kemence (mint a mi 1., kelet-magyarországi típusunk, korai középkor), 4. lemélyített aljú aknakemence különböző átmérőkkel (mint a barbarikumi császárkori olvasztók), 5. szabadon álló aknakemence [mint a mi 3. (nemeskéri) típusunk, korai középkor]. A már említett noricumi és germániai kemencék hasonlósága alapján csak azt állapíthatjuk meg, hogy a kányaszurdoki olvasztókemencék római vagy középkoriak. Kormeghatározás Az ásatás során 12 edény töredéke és két vastárgy került elő:

42 1. Bütyökfül. ( ltsz. 80.1.1.) Szürkésbarna csillámos zúzalékkal soványított átfúrt bütyök, kézzel formált agyagedényből. Á: 2,5 cm (16. ábra 1.). Őskori, valószínűleg réz- vagy bronzkori kultúrából. 1. árok, 1. ásónyom. Erózióval került ide. 2. Urnatöredék, (ltsz. 80.1.2.) Szürkésbarna cserép, csillámos agyaggal soványított. Az urna kézzel formált nyakrészéből. Á: 8 cm, V: 0,9 cm (16. ábra 2.). A III. salakhalom mellett, az olvasztás idején használt járószint alatt 10 cm mélységben. Korai vaskor. 39 Gilles, J. W. Stahl und Eisen 56. (1936) 252. ; Vastagh G., Az ásatásokkal feltárt kohászati maradványok műszaki vizsgálatának eredményei. In: Heckenast—Nováki— Vastagh—Zoltay i. m. 106. 46 Straube—

Tormann—Pöchlinger i. m. 19. 113 kg faszén és 13 kg vasérc felhasználásával, rekonstruált noricumi olvasztókemencében kísérleti olvasztást végeztek. (Kohóméret: 750 mm magasság. A kohó fala tapasztott, nyers agyagtéglákból épült.) Fújtatás több irányból. Az olvasztási folyamat mintegy 11 és fél óra alatt zajlott le. Eredményként a fúvócsövek közelében kb. 10 cm átmérőjű, kis szivacsszerű bucák keletkeztek, amiket összekovácsolva megállapították, hogy ezzel az eljárással acélt tudtak gyártani. (Magdalensberg) Ezek tehát nagyobb kohók voltak és viszonylag kevés volt a felhasznált ércmennyiség. 41 Bielenin, K., Einige Bemerkungen über das altertümliche Eisenhüttenwesen im Burgenland. Wiss. Arbeiten Bgld. 59 (1977) Eisenstadt. 46—62. 42 A leletek a soproni Liszt Ferenc Múzeum Régészeti Gyűjteményében találhatók. 78