Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
T. Szőnyi E.: Die spätrömischen Gräberfelder von Győr (Raab) I. „Das Gräberfeld um die Eisenbahnstation”
késő római sírjában is. Azt egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy a karperecekhez, vagy a hosszú ujjú ruhához tartoztak-e ezek a gyöngyszemek. Az egyéb mellékletek közül a pénzek a kézben, vagy annak közelében (7. és 13. sír), vagy a lábak környékén (2., 8., R8. sír) fordulnak elő. Az agyagedény mellékletet a lábak végéhez helyezték, kivételt képez a 7. sír, ahol a tányér a jobb térdnél és az R22-es téglasír, ahol a bögre a jobb csípő tájékán került elő. Az üvegedények közül a poharat és egy esetben az üvegkorsót is a jobb kéz közelébe, vagy a jobb váll tájékára — közel a szájhoz — helyezik (a korsó nyílásával a koponya felé döntve talán nem véletlen). Az illatszeres üvegek a lábvégekhez, egy esetben a térdhez kerülnek. Az egyéb mellékleteket (kés, vasszerszámok) szintén a deréktól lefelé helyezik a halott mellé. 68 A TEMETŐ KITERJEDÉSE, HASZNÁLATÁNAK IDEJE A Győr, vasútállomás környéki temető a településtől D-re, a Savaria felé tartó út mentén, mintegy 500 m hosszúságban húzódik (1. ábra). A legdélebbre előforduló sírok a Kálvária u. 10. sz. ház telkén voltak, Ny-i határa a Pásztor u.—Üjlak u.—Domb u. K-i részén a Munkácsy u. vonala. K-en a Kálvária utcán túl csak egy szórványos szarkofágtemetkezésről tudunk, itt valószínűleg már nem volt összefüggő temetőterület. É felé a Tanácsköztársaság útja É-i házsora alatt ismerjük az utolsó sírokat. A temetkezések két sírtól eltekintve (R16 és R17) valamennyien a késő római korba sorolhatók, a temető képe mégsem teljesen egységes. A legkésőbbinek tekinthetők a Kálvária u. 10. sz. telken előkerült sírok, ezek közül három melléklet nélküli (RÍ8—20) egyben pedig (R21) a Lovas által „hun korr'-nak meghatározott (elveszett) korsó került elő. Ezek a sírok, továbbá az 5. és 10. sír (Kálvária u. 6., ill. Honvéd u. 3.), valamint ugyanitt a század elején előkerült R8 sír a IV. század legvégére, ill. az V. század elejére keltezhetők. A Kálvária u. 6. és a Honvéd liget között előkerült sírok az éremanyag tanúsága szerint sem lehetnek korábbiak a IV. század második felénél, lehetnek azonban köztük későbbiek is. Az ettől É-ra fekvő temetőrészben a sírmellékletek és az érmek egyaránt a III. század végére, IV. század elejére utalnak (16., 17., R2., R3., és szórványos említések). Elképzelhető, hogy a Commodustól a III. század végéig terjedő időszak temetőterülete még északabbra helyezkedett el; ezt a területet azonban a török kori, majd a Montecuccoli-féle erődépítési munkálatok elpusztították. Ez magyarázatot adna arra, hogy miért nincs a III. századi időszakban számottevő temetője Arrabonának, és egyben megteremtené a Savaria—Arrabona út mentén fekvő temető folyamatosságát a tábor D-i kapujától a Tanácsköztársaság útjánál kezdődő III. század végi temetőrész között. T. Szőnyi Eszter 68 Feltételezésünk szerint a lábhoz helyezett tárgyak a túlvilágon szükségesnek ítélt holmik, a kézügybe vagy közvetlenül a száj elé tett ivóedénybe talán az útravaló italt (halotti torból részesítik a halottat?) önthettek. 47
