Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Honvári J.: Győr város szociálpolitikai tevékenysége. A város ínségenyhítés szervezeti kereteinek kialakulása (1929–1931)

jön segélybe, aki önhibáján kívül vált munkanélkülivé, illetőleg akiről megállapítható, hogy a legjobb igyekezete ellenére sem tudott munkát kapni éspedig akár helyben, akár vidéken".

140 — Erre a részletes és minden oldalú felülvizsgálatra különösen azután voltak kényesek, amikor a népjóléti és munkaügyi miniszter egy beszédében a győri ínségesek összeírását hozta fel elrettentő például mondván, hogy Győrött „házról-házra járva kérdezték meg annak idején, kíván-e valaki ínségsegély t?" .

Vti Vagyis Ernszt Sándor szerint Győrött direkt felhívták a figyelmet erre a lehetőségre, ahelyett, hogy az önként jelentkezők között is kíméletlenül szelektáltak volna, hogy „csökkentsék" az ínségakció kiadásait. Ernsztnek azonban ez a kijelentése téves információn alapult és Szauter erélyesen cáfolta is azt.

142 Ám a szelektálások és felülvizsgálatok ellenére a segélyezésre szorulók száma állandóan emelkedett. Míg októberben 1392 család, 4162 személy volt nyilvántartásba véve, addig december 31-én már 2204 család, összesen 8698 személy,

143 január 31-én 2293 család, családtagokkal együtt 9055 személy,

144 február 28-án 2552 család, összesen 9929 személy,

145 áprilisban pedig 2125 család, 7514 személy szerepelt a kimutatásokban.

146 Bármilyen nehéz is volt felkerülni az ínségesek nyilvántartott listájára, ez még nem jelentette azt, hogy az illető család valóban részesült is a segélyben. Így pl.: 1931. február 28-án a kimutatásban szereplő 2552 családból 427 család összesen 1425 személy, egyáltalán nem részesült segélyben. A téli hónapokban tehát Győrött közel 10 000 főre emelkedett az éhezők száma, akiknek a nyomorán a napi 30 dkg-os lisztfejadag nem sokat segített, „legfeljebb az éhenhalástól mentette meg őket". Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a szociálpolitikai ügyosztály által egy hónapra kiadott négy darab lisztutalványt az ínségesek már a hónap közepére felélték.

147 A szociálpolitikai ügyosztály kénytelen volt az utalványok beváltását újból szabályozni és leszögezte, hogy „Több hétre szóló szelvénynek egyidőben való beváltása tilos." Ugyanis a legtöbb kiskereskedő, aki foglalkozott a lisztutalványok beváltásával, már a hónap elején „beváltja az egész hóra kiadott lisztutalvány négy szelvényét. A felek (tudniillik az ínségesek — H. J.) ezt a liszt mennyiséget fele idő alatt fogyasztják el, mint amennyi időre az utalvány szól és hivatalunkat új utalványok kiadásáért rohanják meg."

148 Később megkezdődött a burgonyautalványok szétosztása is. Egy-egy utalványra kb. IV2 kg burgonyát kaptak a munkanélküliek.

149 Jellemző képet mutat az ínségakcióról a családok megoszlása is.

150 A már 140 GySmL:l. Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iratok. Szám nélkül. Az ínségadó Bizottság 1930. nov. 11-i ülésének jegyzőkönyve. 141 DH 1931. márc. 17. 1. o. 142 GySmL:l. Főispáni Iratok 225/1931. sz. 143 GYH 1931. jan. 6. 3. o. 144 GYH 1931. febr. 8. 6. o, 145 GySmL:l. Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iratok. Szám nélkül. Az ínségenyhítő Bizottság 1931. márc. 12-i ülésének jegyzőkönyve. 146 DH 1930. dec. 11. 3. o. 147 Uo. 148 GYH 1930. dec. 12. 5. o. 149 DH 1931. febr. 8. 6. o. 150 GySmL:l. Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iratok. Szám nélkül. Az ínségenyhítő Bizottság 1931. márc. 12-i ülésének jegyzőkönyve.