Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Honvári J.: Győr város szociálpolitikai tevékenysége. A város ínségenyhítés szervezeti kereteinek kialakulása (1929–1931)

vezet — megvalósulás esetén — kb. évi 275 000 pengő bevételt eredményezett volna,

110 míg a rendelet csak mindössze 40—50 ezer pengő bevételt jelentett, az eredeti győri tervezetnek tehát csak egy kis részét. Ezzel az összeggel azonban — állapítja meg a Győri Hírlap — „a kitűzött célt — azaz a munkanélküliek minimális életnívójának biztosítását — nem lehet elérni, de még megközelíteni sem lehet".

111 Ez azonban nemcsak győri, hanem általános probléma volt, ugyanis a Városok Országos Kongresszusa is kevesellte a 8%-os ínségadót, mondván, hogy ezzel a szükségletnek csak „mintegy 20—25%-át" lehet fedezni.

112 Győrött az új szituációban Éberth Géza, pénzügyi tanácsos — abból a feltételezésből kiindulva, hogy a meginduló közmunkák „lényeges mértékben" csökkentik majd a munkanélküliséget és így a munkanélküliek segélyezése 1930/31ben kb. 200 ezer pengőre lesz szükség az eredeti 275 000 pengővel szemben — az ínségadó Bizottság 1930. november 9-i ülésén a pénzügyi fedezet megteremtésére azt javasolta, hogy: kérje a közgyűlés a népjóléti és munkaügyi minisztert, hogy engedélyezze Győrött az ínségadó kulcsának 8%-ról 20%-ra való emelését. Ezzel kb. 130—140 ezer pengő ínségadó lesz elérhető. A még ezen felül hiányzó összegeket vagy „a legtehetősebb győri polgárok önkéntes hozzájárulásaiból", vagy Mayer Lajos javaslatának megfelelően kölcsön felvételével fedezze a város. A bizottság Éberth valamennyi javaslatát elvetette, mivel a 8%-os ínségadó kulcsának „bármely kis mértékben való megemelését... a bizottság a mai súlyos gazdasági viszonyok között nem tartja megengedhetőnek", hiszen — véleményük szerint — a város polgársága „már a 8%-os ínségjárulék kivetésével elérkezett a teljesítő képesség határához".

113 A 8%-os ínségadó bevételén felül jelentkező kb. 200 000 pengős szükségletet államsegély formájában kérjék a kormánytól. A népjóléti és munkaügyi miniszter azonban nem adott egy fillért sem erre a célra és leiratában a miniszter azt hangoztatta, hogy a szükséges összegeket „társadalmi gyűjtés útján kell előteremteni".

114 A bizottság annak ellenére, hogy néhány hónappal korábban — mint láttuk — a polgármester társadalmi gyűjtése teljes fiaskóval végződött, a társadalmi adakozás mellett döntött, és saját kebeléből egy 5 tagú kisebb bizottságot alakítottak, amelynek az lett a feladata, hogy személyenként állapítsa meg, hogy „ínségadomány címén kitől mekkora összeget vár".

115 A főispán a város közgyűlésén fordult felhívással a város tehetősebbjeihez, hogy „súlyosabb összeggel kell az akciót segíteni", mert olyan nehezek a viszonyok.

116 A társadalmi gyűjtés megszervezésére külön Törvényhatósági Segítő Bizottságot hoztak létre,

117 amelynek első ülésén a főispán bejelentette, hogy az ínségakció-bizottság javaslata ellenére is kérvényezte a belügyminisztertől az ínségadó kulcsának 20%-ra való felemelését Győrött.

118 110 GySmL:l. Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iratok. Szám nélkül. Az Inségadó Bizottság 1930. november 9-i ülésének jegyzőkönyve. 111 GYH 1930. okt. 26. 1—2. o. 112 DH 1930. okt. 31. 1. o. 113 GySmLrl. Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iratok. Szám nélkül. Az ínségadó Bizottság 1930. nov. 9-i ülésének jegyzőkönyve. 114 GySmLrl. Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iratok. Szám. nélkül. Az ínségadó Bizottság 1930. nov. 11-i ülésének jegyzőkönyve. 115 Uo. 116 GYH 1930. nov. 8. 2. o. 117 GYH 1930. nov. 16. 6. o. 118 GYH 1930. nov. 22. 2. o. 261