Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Lengyel A.: A Bach-kori Győr nevelésügye az önkényuralmi rendelkezések tükrében

tolikus jellegű iskolák protestáns tanulókat is felvehettek kebelükbe, de a viszonosság ilyen vonatkozásokban nem érvényesült.

39 Még hosszasan lehetne sorolni a sérelmes intézkedéseket, amelyek összességükben egyre növelték a kormányzat és a protestáns egyházak közötti ellentéteket, hiszen 1858 tavaszán már oly javaslatok is napvilágot láttak (pl. a vallásfelekezetek közül a katolikus egyházba való belépést akarták csak szabaddá nyilvánítani), hogy a legfelsőbb fórumok sem helyeselték elfogadásukat. — A Győr megyei és városi ág. hitv. evangélikus egyházmegye tanítói mindenesetre 1858 őszén Téten megalakították egyesületüket, hogy „csendes visszavonultságban" és egy jobb jövő reményében testületi alapon védjék meg érdekeiket. Erőfeszítéseik nem sok sikerrel járhattak, még az úgynevezett enyhülési periódusban sem. Legalábbis erre lehet következtetni azokból a visszaemlékezésekből, amelyek az egyesület millenniumi emléklapjaiban olvashatók a megalakulással és működéssel kapcsolatban. Buthy Márton tanító, a kiadvány szerkesztője ugyanis — többek között — az alábbiakat vetette papírra: „Az 1848/49-i szabadságharc után bekövetkezett az abszolutizmus kora, mely ólomsúlyával ránehezedett a hazai népnevelésre is, s zengzetes magyar nyelvünk helyett a német nyelvet akarta országszerte tanítási nyelvvé tenni. A szólásszabadság rabláncra veretett s jaj volt a mégis szabadon nyilatkozni merészkedőknek ! Ruházat, társalgás, közszellem mind-mind osztrák ízű volt. Ily körülmények között mit tehetett volna a Győr megyei ág. hitv. evangélikus tanítóság egyebet, mint nyögni az iga alatt s a kényszerhelyzetet görnyedezve tűrni. Hogy eszméiket kicserélhessék, arra még gondolni sem mertek, félvén a rettegett zsandár és komisszárius-féle alakoktól."

40 A sokat hangoztatott engedékenységi periódus vázolt jelenségei és korántsem kívánatos politikai és gazdasági kihatásai nyomán nem csodálható, ha az 1858-as év első felében befutott hangulatjelentésekből a kormányzatnak akarva-akaratlanul is tudomásul kellett vennie azt, hogy a lakosság nem tud és nem akar megbarátkozni az új rendszerrel, sőt hazafias érzelmeinek ismét egyre nyíltabban kíván kifejezést adni. Haller Ferenc gr. a főkormányzóság helyettes vezetője pl. Győr megye hatóságának figyelmét is felhívta, hogy a helyi sajtó — a Győri Közlöny — az engedélyezésével kapcsolatban megszabott kikötések ellenére helyenként olyan merész hangon ír az eseményekről, amely sértő és tűrhetetlen. A közvetlen felháborodást az váltotta ki, hogy a lap Thaly Kálmán „Megvirrad még" című izgató tartalmú versét leközölte.

41 A közhangulat alakulásában persze a mindinkább kiszélesedő gazdasági válság is nagy szerepet játszott. Erre mutatnak a későbbi negyedévek nyomozási eredményei is, amelyekben ismételten olvashatók a következő megállapítások: a Győr megyei falvak lakosságának magatartása kielégítő, a megyeszékhelyen azonban nyugtalanságok, elkeseredett kifakadások tapasztalhatók, amelyek az üzlettelenségre, a pénzhiányra, az adóprésre és a katonai beszállásolásokra vezethetők vissza.

42 A rendészeti szervek természetesen nem utalhattak az igazi okokra, rendszerint a mostoha gazdasági körülményekre hivatkoztak, pedig a valódi indítékok sokkal mélyebbek voltak és nemcsak a kedélyekre hatottak, 39 Berzeviczy A. i. m. II. köt. 140. 40 Buthy M. (szerk.) : Emléklapok a Győr megyei Ág. Hitv. Evang. Tanítók Egyesületének ezredéves ünnepére. Győr. 1896. 18. 41 GySmL:l. Megyehatósági elnöki iratok. 251/1858. 42 GySmL:l. Megyehatósági elnöki iratok. 1693/1859. 243