Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák
A láda veretei közül a kulcspajzsok — teljes összhangban az előlap berakásával — füzéres bronzmedaillon alakok. A fogantyúk rézöntvénye inkább rokokó hatású. A láda a rövidebb oldalakon elhelyezett síneken felhúzható tetővel nyílik. A mesterek céhládája az 1878-as kampány idején került a bencés múzeumba a legénytársaság ún. „frigyszekrény alakú" ládájával együtt. 100 A győri kőművescéh ládája (Függ. 36.) sziluettjében hasonló megjelenésű, mint a szigeti asztalos-lakatosmestereké. Azzá teszi a hasonló arány, a csonka gúla lábak és a lapos ívben emelkedő tető vonalvezetése. Szerkezeti megoldásában megegyező a kétoldalt elhelyezett sínen felhúzható tető is. A fedél hajló felületén berakott évszám: 1817. A láda eredetéről nincsenek feljegyzések. A fényképek tanúsága szerint a kőművesek ezzel a ládával vonultak a „céh" fennállásának 300. évfordulóját ünneplő „céhgyűlésükre". 101 A győri magyar vargák, tímárok céhének ládája (Függ. 37.) egyszerű kivitelű, tölgyfa példány. A fedél belső lapjára vésett — 181 l-es — évszám miatt és a faragott, mélyített keretdísz alapján kerülhetett a klasszicizáló ládatípusoknak ebbe a vonulatába. Bár a keretbetétnek ez a jelzése korábbi ládákon is megfigyelhető, a copf stílusú ládák keretintarziájának ezután következő mélyített változataival ugyancsak rokonságban lehet. A láda a magyar vargák egyéb emlékeivel együtt 1872-ben került a bencés múzeumba. 102 A győrszigeti kovács-kádár-bognár egyesült céh ládája (Függ. 38.) a fentebb vázolt bútorstílusnak egy másféle megfogalmazású példája. A stílusbeli hasonlóságot a készítés időpontja — 1808 — és a bútorveretek is alátámasztják. A rézből való fogantyúk és a kulcspajzs tipikus füzérei, copfjai egyértelműen céloznak a készítés korában még ható divatirányzatra. A fordított csonka gúla lábakon álló láda a típus más képviselőitől a keretdíszek bevájt megoldásában különbözik. A láda adatolásához a rajta levő ábrázolások és az évszám segít. A kulcspajzson a „karcrajzzal" készített ábrák az egyesült szakmák jellegzetes szimbólumai: a patkót csőrében tartó madár a kovácsok, a hordó a kádárok, a kerék a bognárok mesterségét jelzi. A hátlapon elhelyezett ovális táblácskán ezeknek az ábrázolásoknak a domború faragású változatait láthatjuk, felül a ládaalapítás évszámával. A leltárkönyvi adatfelvételkor ez az ovális lap nem volt a ládán — bár kontúrjai egyértelműen egybevágnak a ládán levő nyomokkal —, így a keletkezés dátumát nem határozták meg. Ez a két oldalra néző, mindkét oldalán zárszerkezettel ellátott láda függőlegesen nyíló, „emeltyűs" tetővel rendelkezik. A beszerzés körülményei, a láda azonosítása egyértelmű a Győri Közlöny leírása alapján, az 1929-es leltározáskor a ládát a III. címke alapján a kovácscéh anyagához sorolták, holott sem a láda iratanyaga, sem a „rossz állapotban" megjegyzés nem illik az egyértelműen meghatározható és a megszerzés idején az újságban, majd a gimnáziumi évkönyvben olvasható leírással egyeztethető ládára. A ládával együtt a múzeumnak ajándékozta Dietrich József a céh pecsétnyomóját is, amelyen — a láda jelképeivel egybevágóan — a nevezett három mesterséget egyesítő győrszigeti céh neve szerepel. 103 100 GyK. 1878/3., Fg. É. 1877/78. 127. lap. 101 Lásd XJM. fotógyűjtemény 5641. és 5643. 102 Fg. É. 1872/73. 35. lap, Nyúzó István és Dura József ajándéka. 103 GyK. 1877/57., Fg. É. 1877/78. 127. lap. 213
