Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák
rény. Kétségtelen, hogy törekedtek — a korstílusnak megfelelő formában — a bibliai bútor jellegének visszaadására. 93 A láda vasalása — a kulcspajzs rokokó vereté, rézből készült, stílusos fogantyúk — alkalmazkodik a láda egységes megjelenéséhez. A fedél a rövidebb oldalakon elhelyezett síneken függőlegesen emelve nyitható. Ez a fedélnyitási mód inkább a későbbi — klasszicizáló — ládákon lesz gyakoribb, és nem jellemzi a hasonló stílusú veszprémi együttest sem. 9 ' 1 Elképzelhető, hogy ládánk nem a korszak egyidejű terméke, hanem századvégi utánérzés eredményeként születhetett. A fa felülete jelenleg fényezett, enyhén vöröses felületű, erezete látható. A korábbi festett külsőt a felújításkor változtatták meg, a láda előnyére. A barokk—rokokó együttes darabjai sem számukban, sem stílusbeli egységükben nem alkottak olyan határozott arculatú csoportot, hogy a hagyományos művészettörténeti kategóriák ismérvei szerint határozhattuk volna meg a típusukat. E sokszor provinciális ízlést tükröző, a nagy stílusirányzatok megoldásait saját igényeik alapján felhasználó, esetleges archaizáló szándékukat, vagy a szépnek tartott példák hatását kifejező darabok inkább néhány fő vonásuk alapján sorolhatók egy-egy stíluskorszak nevével jelzett kategóriába. Ez még inkább érvényes a különböző irányzatokat indító, a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig meghatározó érvényű klasszicista stílusáramlatra, melynek visszatükröződését a győri múzeum céhláda anyagában — öszszefoglalva — a III. Klasszicizáló jellegű céhládák csoportjában rendszerezhetjük. Ennek a csoportnak az első darabja, a győri csizmadiák céhládája (Függ. 29., 20. kép), határozott barokk díszítőeljárásokat tartalmaz. A furnérborítású láda apró esztergályozott lábakon áll, a 45 fokos szögben levágott élek helyén egyegy kanelírozott sáv van. A határoló oldallapok díszítése sarkainál tört vonalú keretintarziába rakott sakktábla-mustra. Az előlapon ez szimmetrikus elrendezésű. A fedélen tört profilú, ellentétes ívekkel emelkedő zárszekrény adja a ládatest egységes megjelenését. A fedél építménye valóban zárnyílást rejt. A fedélre szerelt zárszerkezet réz- és vaslemezekkel borított, egyik oldalán ívelt záródású tégla alakú idom. A vasalás többi darabjával, főként a külső bútorveretekkel mutat az új stíluskorszakok irányába. A zár fedőlemezén egy csizmát a csőrében tartó sas vésett képét láthatjuk. A külső fogantyúk is illenek a háromnyelves zárhoz, és a kulcspajzsokkal együtt jellegzetes füzéres XVI. Lajos-stílusú bronz öntvények. 95 A láda belsejét figurális díszítésű, papírra nyomott mintás tapéta borítja. A láda homloklapján levő kis réztáblácska az 1862-es felújítás emlékét örökítette meg. A láda későbbi restaurálását a leltárkönyv bejegyzéséből sejthet93 XJM. céh. 56.65.2. Ltsz. A céhzászlókon persze fel-felbukkan a bibliai előkép. A gombkötők zászlaján pl. a jerikói frigyládahordozás jelenetét festették (XJM. céh. j. n.). 94 Nagybákay P., i. m. De a típus már megjelent a trieri asztalosok 17. századi ládáján. A nyitási forma egyrészt a könnyen hozzáférhető pántcsuklók felváltására, másrészt a láda körülülése miatt volt fontos. A párhuzamosan felemelt fedelű láda minden nézőpontból egységes képet mutatott. 95 A stílus meghatározásában bizonytalanságot okoz, hogy ennek helyi (német és osztrák közvetítéssel nálunk is megjelenő) változatát copf-stílusnak nevezzük. 207
