Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák
tott kócsagtollas forgó, illetve egy zsinóröv képe díszíti. A láda készítésének évszámát — 1833 a fedélre festették. A láda fogantyúi elütnek az egyéb részletektől; préselt, domború mintázatú alaplemezen levő karikák. Hasonló a homloklap kulcscímere is. Ilyen vasalást a korabeli empire ízlésű ládáinkon láthatunk. A gömbkötők ládáját a céh adta be 1877-ben a múzeumba. 85 A győri gombcsináló-, nyerges-, arany- és rézműves-, rézöntő- és kárpitoscéh ládája (Függ. 20.) sajátos átmeneti típusként őrzi a reneszánsz hagyományokat és tartalmaz barokk elemeket. A beszerzés időpontjában készült leírás szerint „a láda úgy 1650-ből lehet, csonkított szegletein csinos oszlopokkal, keményfából .. ,". 86 Ezek a csinos oszlopok valójában ellentétes ívű fülpilaszterek, már a barokk felületfeloldás elemei. Az oldalfalak faragott, mélyített kazettái pedig a reneszánsz keretbetét hatását tükrözik. A láda alján és a tetőpárkányon húzódó profilléc követi a 45 fokos szögben „csonkított" élek alaprajzát. A hiányzó — feltehetően esztergált — lábak nélkül a láda nem adja eredeti megjelenését. A ládán levő nyilvántartási címke (XXVIII.) felirata: „síjartok, gárpitos, aranyozó". Az eredeti feljegyzések és e címke ellenére a bencés gimnáziumi évkönyvben — ennek nyomán — Lovas Elemér feljegyzéseiben is keveredés történt a nagyon hasonló szakmákat csoportosító szíjgyártócéh anyagával. A ládára vonatkozó leírások és a ládában tartott egyéb emlékek egyértelműen bizonyítják, hogy az általunk megjelölt szakmai csoporthoz tartozik ez a láda. 87 A klasszikus XVII. századot követő ládakészítési megoldások hosszú időre meghatározó irányzatát képezték az egyszerű kivitelű, reneszánsz hatást idéző ládák. A XVIII. század ládakészítési divatjában más hatások is érvényesültek, és egyre kevésbé lehet azonos stílusirányzatokról beszélni. Az 1700-as évek első felében készült ládáink többnyire egyedi darabok, típusok felállítása inkább az áttekinthetőség szempontjából indokolt. A délnémet hatás gyengülésével a ládakészítés egyik mellékágát a barokkrokokó stílus jegyeit viselő különböző megfogalmazású darabok képviselik. II. Barokk-rokokó stílusjegyeket viselő ládák A XVII. századi ládakészítő stílustól elváló, de bizonyos elemeket még továbbvivő irány képviselője az asztaloscéh ládája (Függ. 21.). Ezt a darabot az 1954-es leltározáskor az ún. asztalos- és puskaágyműves-céh anyagához leltározták. Meghatározási nehézséget okoz, hogy az eredeti átvételi elismervény három láda beadását nyugtázza, ennek kevéssé megfogható leírása miatt aztán nem három, hanem öt ládát tulajdonítottak a későbbi leltározók az asztaloscéhnek. 88 A ládán ma is látható címke római tízes száma az 1929-ben végzett leltározás lajstromszáma, mely szerint is bizonytalan hovatartozású. Ezúttal a leltárkönyvi besorolás és a szűkszavú leírás kizáró értelme alapján soroljuk az asztaloscéhhez. A láda nagy esztergált lábakon áll, amelyek lefelé keskenyedő alakúra for85 GyK. 1877/61, Fg. É. 1877/78. 123. lap. 86 GyK. 1877/71. 87 GyK. 1877/71. Vö.: Fg. É. 1877/78. 125. lap 13. tétellel. 88 Lásd XJM. céh. 54.1.263'b. Roth J. átvételi elismervény ét ! A „puhafából, festett, oszlopos" meghatározás? Az 1954-es leltározáskor Jenéi Ferenc sorolta ezt a ládát az asztaloscéh anyagához. 201
