Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák

testhelyzete már sajátosan barokk beállítású.

63 A médaillon csontlapocskája értékes információkat hordoz. Itt olvasható a ládakészítés dátuma és az akkor élt „elölülők"' névsora. Itt jegyezzük meg, hogy az évszám 9-ének félreérthető formája miatt több feljegyzés, sőt nyomtatásban megjelent ismertető tévesen 1650-re keltezte a ládát.

04 A fent említett Henn mestert viszont csak 1658-ban írták a mesterek közé, ami valószínűbbé teszi, hogy az évszám helyes olvasata 1659. 9. kép. A győri asztalos és puskaágykészítő mesterek céhládája A íádahomlokzat figyelemre érdemes részletei az oszlopokon elhelyezett kerubok, kis elefántcsont faragványai, és a középső mező nagy faragott angyala a frigyládái eredet ritka bizonyítékai. A két szélső — az oszlopok által közrefogott — mezőben berakott elefántcsontlapokon a céhet alkotó mesterségek szerszámokból rótt címere látható. A bal oldalin az asztalosok, jobb oldalin a puskaágykészítők jellegzetes szerszámait és termékeit ábrázolták. A hátlapot uraló nagyméretű, kiterjesztett szárnyú angyalfej barokkos szertelensége és a fogantyúkat keretező maszkmotívumok merész lendületű faragványa már az új stílus irányába mutatnak. A lábazatot elválasztó szegély hangsúlyozására ezen a ládán jelentkezik először a láng- vagy hullámléc, ami szintén a barokk ízlés megjelenésének jele. 63 Greber, J. M. i. m. a tetőtagozatok funkciójáról, 21. lap. 64 Czigány B., Az összetartozás ládái Múzsák 1973/3. 190