Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák

A céhládával kapcsolatos események rövid összefoglalását az 1828-ban, ,,a' mesterség űzése végett való TÁRSASÁGOK' és CZÉHEK' számára" kiadott „Kö­zönséges czéhbeli Czikkelyek" alapján végezhetjük el. 24 Bár e rendelet és uta­sítás egy kései állapotot tükröz, korábbi céhleveleink artikulusaival összevetve mégis jellemzőnek mondhatjuk. Az első cikkely az inasszegődtetés aktusánál említi a céhláda feladatát: „az ifiú valóságos inassá, a' láda felnyitásával, felvétetik: mely esetben keresztelő, vagy törvényes születésének, és elbocsáttatásának bizonyságlevelét a' czéh lá­dába letenni és inasságra felvételéért 1 fi 30 kr fizetni tartozik". A nyolcadik cikkely az inasszabadítás eseményét idézi, melynek során a céh a szabott esztendeit betöltött inast mesterlegénnyé tette ,,a' czéhláda felnyitta­tásával...". A „mesterré léteit" a céhládába befizetett taksával tartozott megfizetni a ván­doréveit kitöltött legény. A céhgyűléseken való illendő viselkedés már nem a céhláda szentsége iránti. hanem a „czéh Kommissárius eránt, úgymint a' gyűlés Elölülője eránt, nem kü­lönben a' Czéh, és helytartó Czéhmester, 's más czéh béli öregebbek eránt" ér­zett tisztelet és engedelmesség formájában kötelező illemszabály. A 44. cikkely a céhtagok közötti vitás esetekben való eljárás módjáról szól: „Ha czéhbeli mesteremberek között kerekedik per, ez a' czéhbeli gyűléseken vé­tessék fel, mely alkalommal mint az, ki panaszt tesz, mint az, ki ellen van pa­nasz, ülőszékeikrül kellyenek fel, és a' czéhláda mellé állván terjesszék elő" pa­naszukat. A céhekkel kapcsolatos rendeletek az 1848-as Klauzál által kiadott „Czéhsza­bályokat módosító rendelet" 25 vagy az 1851-es „Ideiglenes utasítás" már a céh­rendszer bomló állapotát regisztrálja. 26 Ennek megfelelően a láda szerepét első­sorban a pénztári, irattári funkcióban határozzák meg, erkölcsi, ideológiai szere­péről már nem esik szó. A XIX. században egyre inkább erősödik a céhek szociális szerepe. Az ipar­hatósági jogkör szűkülésével, majd elsorvadásával párhuzamosan erősödnek azok a céhbeli szerepkörök, amelyek az elavult szervezeti forma ellenére fenntartha­tók, hatásosan bonyolíthatók. Ilyen szereppé vált a céhek esetében a betegsegé­lyezés és a temetési segélyezés. 27 A központi rendeletek szorgalmazzák a legény­társaságok betegsegélyező jellegének erősítését. A Klauzál-féle rendelet kifeje­zetten ún. „kórházi" ládáról beszél, tehát a céhláda is mindinkább praktikus célú bútorrá módosul. A győri céheknek a céhládával kapcsolatos szokásairól kevés emlék maradt. A legeredetibb forrás a ládahordozásról egy nagyon sajátos, a tárgyi emlékek forrásértékét szemléletesen bizonyító formában, a szigeti molnárok céhládájá­nak zárszekrényfedelére írva maradt fenn. Ez a néhány soros, tintával írt fel­jegyzés azt az eseményt örökítette meg, amikor a céhládát a mesterek által vá­24 Ad Nrum 7262. Közönséges czéhbeli czikkelyek a' mesterség űzése végett való társaságok' és czéhek' számára. Budánn, Nyomattatott a' királyi magyar univer­sitas' betűivel 1828. (XJM. céh. 56.63.5. Ltsz.) 25 Budán, a' magyar kir. egyetemi nyomda betűivel 1848. (XJM. céh. 56.63.5. Ltsz.) 26 Ideiglenes Utasítás a' Magyarkoronaországbani kereskedelmi és iparviszonyok szabályozása iránt. Budán, a' császári kir. magyar egyetemi nyomdából 1851. (XJM. céh. 56.63.7. Ltsz.) 27 Berlász J., A pest-budai céhes ipar válsága... Századok, 1967. 3—4. sz. Balázs P., A céhrendszer problémái Győrött a XIX. sz. első felében. Arrabona 17. 1975. 174

Next

/
Thumbnails
Contents